– Nyár után összehívjuk a MÁÉRT-et és a KMKF-et is – kezdte válaszát Semjén Zsolt. – Levelet írtam valamennyi korábbi MÁÉRT-meghívottnak, kérve őket: tegyenek javaslatokat, milyen témákat vitatnának meg. A válaszok alapján döntünk a napirendekről. Érdemes volna az EU-ban már bevált autonómiaformákról be szélni, de nem kívánom azt a benyomást kelteni, hogy „ex cathedra” mondjuk meg, miről szóljon a két fórum.

– Bugár Bélának, a szlovákiai Híd párt elnökének is küldött levelet. A szlovákiai választások előtt ön és Orbán Viktor kormányfő vele nem, ellenben Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártjának vezetőjével találkozott. Az eredmény ismere tében nem gondolja, hibás taktika volt az egyoldalú támogatás?

– Bugár úrnak is küldtem levelet. A kiindulási pont azonban a MÁÉRT érvényes statútuma, amely értelmében az önmagukat magyar pártként meghatározó politikai szervezetek kapnak oda meghívást. Az Bugár Béláék dolga, ők miként határozzák meg magukat, a MÁÉRT alapelve összeegyeztethető-e az ő politikai identitásukkal.

Nemzetpolitikai stratégiai célokból elsőrendűnek tartom, hogy a Kárpát-medence országaiban legyenek etnikai magyar pártok, ezek akadályozhatják meg az asszimilációt, ezek a legalkalmasabbak a magyarság érdekeinek képviseletére. Természetesen a határon túli magyarságnak jogában áll ideológiai vagy rétegérdekek alapján pártot választania. Ennek is van hozadéka, de szerintem ez a politizálás már sodródás az asszimiláció felé.

– A szlovákiai választásokon az etnikai alapú magyar párt nem jutott be a parlamentbe, a magyar–szlovák összefogást hirdető Híd (Most) viszont kormányzati erő lett.

– A nemzetpolitikai szempontokat sosem szabad az aktuálpolitikának alá rendelni. Szlovákiában él annyi magyar, ráadásul érte őket anynyi sérelem, ami indokolja egy etnikai alapú magyar párt létét. Minden határon túli magyar politikussal szeretnénk kapcsolatot tartani, de a kapcsolat érthetően más egy etnikai alapú és például egy ideológia alapú politikai szerveződés esetében. A Magyar Koalíció Pártjával a Fidesz–KDNP azért is tart fenn szoros viszonyt, mert az Európai Parlamentben mindkét erő az Európai Néppárt tagja. Az uniós konzervatív politikai család tagja még a Kárpát-medencében az RMDSZ és Tőkés László is.

– Miniszterelnök-helyettesként az ön első külföldi útja Romániába vezetett. A vizit sokak szerint komoly fordulatot jelent, mivel külön nem találkozott a Fidesz által korábban felkarolt, és az RMDSZ-szel, majd Tőkés Lászlóval is konkuráló MPP képviselőivel.

– Nézze, Erdélyben súlyos következményekkel járna, ha az etnikai alapú magyar politika kiesne a bukaresti parlamentből. Ebben az esetben megnőne annak a veszélye, hogy a román pártok ideológiai alapokon „szívják fel” az erdélyi magyar értelmiséget. E „csábítással” a romániai pártok már régóta próbálkoznak.

A magyar etnikai politika csak minél szélesebb magyar összefogással tud bekerülni a bukaresti törvényhozásba. Iránymutatónak tekintem a Tőkés László által támogatott, az egységet erősítő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Az MPP képviselőjével Sepsiszentgyörgyön találkoztam, ahová a székelyföldi megyei vezetőket és polgármestereket hívtuk el.

– Vagyis azt üzenik az RMDSZ-szel rivális MPP-nek: új helyzet van, és jobban teszik, ha kiegyeznek Tőkéssel és Markóval?

– Az erdélyi magyar politika támogatottsága egyre csökken. A negatív trend nem magyarázható pusztán az erdélyi magyarság csökkenésével, a szavazatvesztés mértéke ennél nagyobb. Ebben nyilván benne van a választók kritikája az RMDSZ-ről, és a magyar szervezetek marakodása miatti kiábrándultság. A sokszínű erdélyi magyar politikai élet összefogása változatlanul stratégiai cél – másként nem lehet stabilan átlépni a parlamenti küszöböt. Minden, ami az összefogás ellen irányul – akár az egyik, akár a másik oldalról –, az épp az etnikai magyar politikai érdekképviseletet teszi kockára.

– Romániában ön az erdélyi magyarság nevében is köszönetet mondott Basescu elnöknek a magyarországi kettős állampolgárságot illető pozitív hozzáállásáért. A Székelyföld esetleges területi autonómiája változatlanul vörös posztó a román politikai elit szemében.

– A romániai utam két legfontosabb aktuális témája a kettős állampolgárság és az erdélyi magyar oktatás szempontjából kulcsfontosságú tan ügyi törvény volt. Emlékeztetnék rá, hogy a kettős állampolgárság miatt nem állt öszsze a „kis antant”. A hét szomszédunk közül csak Szlovákiában tört ki hisztéria. A magyar–román viszonyban van egy sor vitatott kérdés, ilyen az autonómia vagy a ciános aranybányászat. Mindig ott kell előre lépni, ahol lehet.

– Szlovákiában új kormány lépett hivatalba. Sokak szerint a megromlott politikai viszony kölcsönös engedményekkelhoz ható helyre. Milyen gesztusokra kész az Orbán-kormány?

– Naivitás lenne azt hinni, ha más tartalmú kettős állampolgársági törvényt hoztunk volna, akkor a Fico–Slota koalíció nem lendült volna frontális támadásba. Az a koalíció, amely egy sor kérdésben – Benes-dekrétumok, Malina Hedvig, a dunaszerdahelyi rendőri erőszak ügyében, a nyelvtörvénnyel vagy Sólyom László államfő beutazásának megakadályozásával – egyetemes emberi jogokat sértett meg.

Az új szlovák kormánnyal nyitottak vagyunk a párbeszédre. Gesztusokra is. A kettős állampolgársággal olyan törvényt hoztunk, ami természetes a szomszédok többségénél. Semmi veszélyt nem látok abban, ha egy piliszszentkereszti szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Viszont a szlovákok se tekintsék nemzetbiztonsági kockázatnak, ha valaki Dunaszerdahelyen magyar állampolgárságért folyamodik. Mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.

– A szavaiból az tűnik ki, Szlovákiától jóval több gesztust és engedményt vár el.

– Magyarország nem fogadott el olyan törvényt, amely szembe menne az Európai Unió vagy a környező országok gyakorlatával. A Fico–Slota koalíció viszont mondjuk a nyelvtörvénnyel súlyosan megsértette az alapvető emberi jogokat. Miért ne beszélhetne egy felvidéki magyar orvos magyarul a magyar asszisztensével, és ha mégis azt teszi, akkor megbüntethetik? Milyen dolog a szlovák állampolgárság elvesztésével fenyegetni azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot? Úgy látom, az új szlovák kormány számára is tarthatatlanok ezek a diszkriminációk. A jövőre nézve jó kiindulási alap lehet, ha az alapvető emberi jogok érvényesülését tekintjük mérvadónak.

Etnikai magyar pártok – ez a nemzetpolitika stratégiai célja