'Ezek a havat sem tudnák értékesíteni a Szaharában'
„Komolyan mondom, ezek az emberek a havat sem tudnák értékesíteni a Szaharában” –közölte egy turisztikai szakértő az EUobserver hírportállal. Az Európai Bizottság legújabb ötletére reagált ezzel: létrehoznák a Minőségi Turizmus címkét, amely (a vendéglők Michelin-csillagaihoz hasonlóan) a legkiválóbb úti célokat vagy turisztikai szolgáltatásokat jutalmazná. A végleges elnevezést és logót még ki kell majd találni, ha az elképzelésre az Európai Parlament és a tagállamok is rábólintanak.
Noha a nagy utazási irodák örülnek minden kezdeményezésnek, amely még több látogatót próbál Európába csalogatni, a mostani brüsszeli javaslatot jó néhány szakember kifogásolja. „Pöffeszkedő módszereket találnak ki, hogy olyan térségeket segítsenek, ahol igazából nincs min aggódni. Ahelyett, hogy a turistákat elriasztó valódi gondokkal foglalkoznának, mint amilyen a hamu okozta válság ügyetlen kezelése, az értelmetlen vízumkorlátozások vagy a nevetséges repülőtéri nyaggatások” – füstölgött egy másik utazásszervező.
A kitüntetésosztogatásnál hasznosabb ötlet, hogy Európát egyfajta turisztikai márkanévként igyekeznek népszerűsíteni. Ma még csak egyes tagállamok (például Görögország) vagy városok (London, Berlin) reklámozzák magukat. „Azt szeretnénk, ha egy család nemcsak Franciaországba menne nyaralni, hanem ugyanazon az úton ellátogatna mondjuk Spanyolországba is. Ahelyett, hogy két ország egyazon turistákért versenyezne, az utazók elmehetnének mindkét helyre” – magyarázta az Európai Bizottság egyik szóvivője.
Bár Európa még mindig a világ első számú turisztikai célpontja, a gazdasági válság az utaztatást sem kímélte. 2008-ban 370 millióan kerestek fel európai látványosságokat (ez a teljes nemzetközi turizmus negyven százaléka), de azóta egyre szomorúbb képet mutatnak a statisztikák. S ezek után már csak a vulkáni hamu hiányzott…
A „kontinensimázs” fényezésével és a látnivalók felcímkézésével nemcsak – sőt elsősorban nem – az EU-s turistákat célozzák meg Brüsszelben. Egyre több tehetős polgár útra kerekedik ugyanis Kínából, Indiából, Oroszországból vagy Brazíliából, ám a kegyeikért ma már országok és térségek tucatjai versengenek. Ebben a vetélkedésben kellene Európának valamivel kitűnnie, és tényleg nem biztos, hogy az utazásukat tervezgetők a Minőségi Turizmus logótól elérzékenyülnének.
Nem babra megy a játék, mert a turisztikai ipar az unió GDP-jének (bruttó hazai termék) több mint öt százalékát adja, és 1,8 millió vállalkozásnak biztosít megélhetést. Sőt, ha hozzávesszük a turizmushoz kapcsolódó területeket (építőipar, közlekedés, kultúra), máris a GDP tíz százalékánál tartunk. És itt már jóval több forog kockán, mint egy könnyed nyári vakáció.
