Srebrenica: temetés 15 év után
A szerb csapatok bevonultak az ENSZ által védett övezetnek nyilvánított, akkor még többségében muzulmánok lakta kelet-boszniai városba, különválasztották a férfi akat a nőktől és a gyerekektől – utóbbiakat elvitték –, és körülbelül 8 ezer embert (köztük 14 év körüli fiúkat és majdnem 80 éves aggastyánokat is) lemészároltak.
A temetővel egybekötött emlékhelyen több tízezer ember imádkozott néma csendben ezúttal nem Mekka, hanem a zöld textíliába burkolt koporsók felé fordulva. A perzselő nap alatt a gyásztól kimerült asszonyok simogatták az egymás mellé fektetett fadobozokat. Később férfiak adták kézről kézre fejük felett a fájdalmasan könnyű koporsókat (a szerbek áthelyezték a halottakat, így nem mindenkinek sikerült minden maradványára rábukkanni), hogy azután közösen temessék be a sírokat, és próbáljanak véget vetni a 15 éve történt öldöklés kísértetének.
„Szerbia = agresszor = népirtás; Dayton = Boszniai Szerb Köztársaság” – utal a temetőben kifeszített molinó szövege a békemegállapodásra és az általa létrehozott, a bosnyákok szemében bűnös entitásra. A bosnyákok nem értik, miért kell megharcolniuk saját hazájukban a népirtás elismertetéséért, miért nem fogadtatnak el Európa szerves részeként, és miért késik Mladics bíróság elé állítása. A 15 évvel ezelőtti mészárlás fő felelősének tartott egykori boszniai szerb katonai parancsnok – akit népirtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolnak a hágai Nemzetközi Törvényszéken –továbbra is szökésben van, sokak szerint Szerbiában bujkál.
Ez utóbbi miatt is fütyülték ki a szerb elnökök közül elsőként a megemlékezésre ellátogató Borisz Tadics államfőt. Srebrenica 15 éves évfordulója ezért sem a túlélőknek, sem a térségnek nem ígér megnyugvást.
A Potocari faluban rendezett megemlékezésen jelen volt a soros EU-elnök Belgium, valamint Törökország miniszterelnöke is. Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviselte.Charles Eng lish, az Egyesült Államok szarajevói nagykövete Barack Obama levelét olvasta fel. Az amerikai elnök üzenete úgy szólt: a srebrenicai mészárlás „sötét foltot” hagyott az emberiség kollektív lelkiismeretén, ezért hasonló veszélyek esetén a világnak határozottan cselekednie kell.
– Olyan embereket gyilkoltak meg Srebrenicában, akik hittek a nemzetközi közösség ígéreteinek, hogy meg fogják védelmezni őket – írta levelében az elnök.
Zalán Eszter Kiküldött munkatársunk jelenti Srebrenicából
Berlinben a Brandenburgi kapu előtt 8 ezer pár cipőből álló hegyet építettek a srebrenicai mészárlás emlékére. Minden pár cipő az öldöklés egy-egy áldozatára emlékeztet. A sajátos „emlékművet” a tervek szerint jövőre Boszniába viszik, ahol egy „szégyenoszlopot” készítenek belőle: ekkor már tizenhatezer cipőt szögesdrótra felfűzve nyolc méter magas „UN” betűket képeznek belőlük, utalva ezzel az ENSZ holland békefenntartóinak sokat bírált szerepére a srebrenicai drámában. A cipőket golyó ütötte lyukak fogják „ékesíteni”. Az emlékmű állítását a Center for Political Beauty (Politikai Szépség Központja) nevű német civil szervezet kezdeményezte. (MTI/Reuters)
Mladics titkos naplói Hágában
Ratko Mladics saját kezű feljegyzései és háborús naplói, százhúsz hangfelvétel, telefon- és memóriakártyák – ezek a legújabb bizonyítékok, amelyeket a hágai Nemzetközi Törvényszék ügyészei bizonyítékként használhatnak a boszniai szerb háborús bűnösök ellen folytatott perekben. Amikor a szerb rendőrség februárban rajtaütött Mladics belgrádi lakásán, a rendőrök rejtett szobára bukkantak. A fal mögött váratlan mennyiségű dokumentumot találtak, többek közt a tábornok 18 naplóját. A dokumentumokat két hónapja adták át a bíróságnak. A New York Times cikke szerint a dokumentumok nem tartalmaznak közvetlen bizonyítékot arra nézve, hogy Mladicsnak köze volt a srebrenicai népirtáshoz, azonban betekintést nyújtanak a boszniai szerb hadsereg vezetésének működésébe, és hatással lesznek a Hágában most folyó perekre, elsősorban Radovan Karadzsics elleni eljárásra.
– Az egyik legfontosabb dokumentumcsomag, amelyet valaha kaptunk – mondta Serge Brammertz főügyész. Elmondta: Mladics óvatosan fogalmazott naplójában. Az 1991 és 1996 közötti eseményeket leíró dokumentum egyik bejegyzése sem szól háborús bűnökről, és a háború nem is minden mozzanatáról ír. A főügyész szerint a jelenlegi perek során felhasználható részletek szerb és horvát titkos megállapodásokról szólnak, amelyek során felosztották egymás közt Boszniát, és megegyeztek abban, hogy elűzik onnan a muzulmánokat. (Munkatársunktól)
