Igaz, a „kémcserének” akadtak kritikusai is az orosz parlamentben. – Eddig azt mondtuk, nem tudjuk, kik ezek a személyek, aztán elismerjük, hogy a mi embereink. Ki fog ezek után a szerveink szolgálatába állni? – tette fel a kérdést a populista Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberáils Demokrata Párt képviselője. Szergej Ivanov szerint Moszkva következetlen álláspontja károkat okozhat a felderítési hálózatnak.

Ugyanakkor a parlament kétharmadát birtokló Egységes Oroszország ügyvezetője válaszában méltatta a megállapodást. Borisz Grizlov szerint a külügyminisztérium nem is tehetett mást, mint hogy segítséget nyújtott a vádlottak kiszabadítására, miután kiderült: orosz állampolgárokról van szó.

A RiaNovosztyi oroszhírügynökség szerint az orosz kémhálózat egyetlen nem orosz származású érintettje, Vicky Pelaez csupán egy hetet fog Oroszországban tölteni. Az 54 éves perui-amerikai kettős állampolgár visszatér dél-amerikai szülőhazájába, egyúttal visszautasítva a neki Moszkvában felkínált lakást és a kétezer dolláros életjáradékot is. Pelaezt a bíróság az orosz fél és a kémek közötti pénzek mozgatásával vádolta, amit az asszony elismert.

Moszkva négy elítélt orosz állampolgárt ad Washingtonnak a tíz kémért cserébe. Amnesztiájukról Medvegyev államfő csütörtökön rendelkezett. A négy személyből a legismertebb az 1999-ben letartóztatott, tizenöt évre elítélt Igor Szutyagin, aki az orosz vádak szerint új atom-tengeralattjárókra vonatkozó hadititkokat adott át egy brit cégnek. Az Echo Moszkvi orosz rádió szerint ő végül Nagy-Britanniában telepedik le, míg a többiek az Egyesült Államokban.

A másik három személy az orosz titkosszolgálatnak dolgozott. A legkevésbé ismert közülük Gennagyij Vaszilenko, aki még a szovjet KGB-ben tevékenykedett. A nyolcvanas évek végén megvádolták azzal, hogy az amerikai szolgálatnak kémkedik, a vádat azonban ejtették, bár az alezredest lefokozták.