Beszéli ön a papiamentut?
A „papiamentu” nevű kreol nyelvet, amelyet a századok során afrikai rabszolgák, szefárd zsidó kereskedők és holland gyarmatosítók formáltak, napjainkban mindössze 250 000 ember beszéli Curacao-, Bonaire- és Aruba-szigeteken. Mégis, összehasonlítva a világ sok más gyarmati környezetben kialakult keverék kreoljával, a papiamentu ritka módra virul, és hivatalosan is elfogadott.
Curacao legtöbb újságja papiamentu nyelvű. A lemezboltok jó üzletet csinálnak helyi művészek, a protesténekes Oswin Chin Behilia vagy a dzsesszénekesnő IzalineCalister papiamentu nyelven felvett CD-jeivel.
„Mi pais ta un isla hopi dushi, kaminda mi lombrishi pa semper ta dera” – hangzik a szöveg Izaline Calister Mi Pais című slágerében. (A mondatot valahogy úgy fordíthatjuk: „Az én szigetem csodálatos hely, mindörökre ideköt a köldökzsinórom”.)
A vagy 30 helyi rádióállomás csaknem kivétel nélkül papiamentu nyelven sugároz. E nyelven vitáznak a parlamentben a törvényhozók, papiamentu regényeket, versesköteteket árulnak a könyvesboltok. S ha bekapcsoljuk a tévét, ott is ezt halljuk.
Curacaón 2007-ben hivatalos nyelvként ismerték el a papiamentut, a holland és az angol mellett. Ez ritka gesztus volt egy kreol nyelv iránt, amilyenre kevés más országban akad példa. Pápua Új-Guinea tette hivatalos nyelvvé a maga angol kreolját, a tok pisint, akárcsak a Seychelle-szigetiek francia kreoljukat, a seselwát.
Nyelvészek szerint a papiamentu fennmaradása fi gyelemre méltó olyan időkben, amikor sok kreol nyelvet fenyeget a veszély, hogy uralkodó világnyelvek, mint az angol vagy a francia, magukba olvasztják őket. Többféle definíció létezik, de általában a kreol nyelveket újrastrukturált nyelveknek tekintik, amelyek az elmúlt néhány száz évben a gyarmatosító nyelvekkel, mint például az angollal, a portugállal, az arabbal való kapcsolatban alakultak ki. „Bár az angol és a francia kreol nyelvek nagyobb figyelmet kapnak, a papiamentu hihetetlen mértékben terjed különböző területekre, mint az irodalom, az oktatás, a politika” – mondja Bart Jacobs holland nyelvész, a papiamentu tudósa. „Ez igencsak megnöveli a nyelv esélyeit a hosszú távú túlélésre, sőt talán a hosszú távú virágzásra is.”
Helyi tudósok, írók és zeneszerzők azt mondják, hogy a papiamentu ellenálló képességének gyökerei a radikális politika és a pragmatikus tervezés ötvözetében rejlenek. A nyelv újraéledését gyakran kapcsolják az 1969. május 30-i, Trinta di Mei néven emlegetett erőszakos felkeléshez a holland hatalom jelképei ellen.
„A Trinta di Mei lehetővé tette, hogy felismerjük a nyelvünkben rejlő kincset, amely századokon át létezett, hogy meg tudjuk őrizni titkainkat a hollandok elől” – mondja a 73 éves Frank Martinus curacaói író, a Kolegio Erasmo általános iskola alapítója, ahol a papiamentu a tanítás fő nyelve.
A papiamentunak még nem kevés utat kell megtennie, hogy kiszorítsa a hollandot bizonyos területekről. Curacao törvényeit még mindig hollandul írják. Egyes iskolák a helyi nyelven kezdik tanítani a gyerekeket, de azután áttérnek a hollandra – tekintettel a gazdasági lehetőségekre, amelyeket Hollandia továbbra is biztosít sok szigetlakónak. (…)
A papiamentu eredete izgatja a nyelvészeket: holland gyarmaton keletkezett, de törzsszókincse a portugál és a spanyol keveréke. (A holland kreol másutt alakult ki a holland birodalomban.)
Egyes tudósok szerint a papiamentu egy, a portugálon alapuló, egykor Nyugat-Afrikában használt közvetítő nyelvből alakult ki, majd tovább fejlődött a XVII. században, amikor Curacao a dél-amerikai rabszolga-kereskedelem csomópontja volt és egy kozmopolita holland előőrs, ahol részben spanyolul és portugálul beszélő zsidók telepedtek meg. Bármi legyen is az eredete, a papiamentu napjainkban kissé a brazíliai portugál ritmusát idézi, holland és angol szavakkal fűszerezve és sok venezuelai spanyollal. (…)
Derek Basterton, a kreol nyelvek amerikai kutatója, aki „kétséges, vitatott eredetű fattyúnyelveknek” nevezi azokat, a papiamentu erejét, többek között annak tudja be, hogy a holland más gyarmati nyelvekhez képest gyenge. Más nyelvészek szerint a nyelv azért virágzik, mert használják a kereskedelemben, s mert a szigetek, amelyeken beszélik, viszonylag jómódúak, az egy főre jutó nemzeti jövedelem évi 16 000 dollár felett van. (…)
Az itt élők egy része számára a papiamentu túlélésének titka: egyszerre az ellenállás és a megújulás nyelve. Az 51 éves Helmin Wiels vezeti a baloldali Pueblo Soberano pártot, amely a Hollandiával való teljes szakítás híve. Szerinte ha Curacao elnyerné függetlenségét, a papiamentunak kellene a hivatalos nyelvnek lennie – együtt az angollal és a spanyollal. Ami a hollandot illeti, szerinte „szó sem lehet róla, a holland halott nyelv, akárcsak a görög vagy a latin”. „A papiamentu megőrzése lehetővé tenné, hogy magunkba olvasszuk dél-amerikai testvéreink befolyását – miközben ébren tartanánk mindazt, ami egyedivé tesz bennünket” – mondja.
Lábjegyzet
¹ A „kreol” olyan úgynevezett „pidgin” nyelv, amely egy közösség anyanyelvévé vált. A „pidgin” több nyelv keveredéséből született, különböző nyelvi közösségek közötti kommunikációt szolgáltató közvetítő nyelv.
A cikk 2010. július 5-én jelent meg a The New York Times hasábjain.
