Anna Sztavickaja szerint Szutyagin csütörtökön már el is hagyja az országot, és Bécsen keresztül Londonba repül. Moszkva és Washington nem kommentálta a hírt, amely mindkét oldalon akár 11-11 embert érinthet, ha Szutyagin forrásainak szavai megalapozottak.

– Aláírattak vele egy papírt, amelyben elismeri a hazaárulást. Megértem őt, nem volt más választása, ha szabadulni akart, bár nem követett el semmit – jelentette ki Sztavickaja. Azt állította, hogy az 1999 őszén letartóztatott védencét a „csereügylet” lebonyolítására már Moszkvába is hozták az arhangelszki fegyházból. Az orosz hatóságok nem cáfolták a hírt, amelyet Szutyagin rokonai is megerősítettek.

A Polgári Szabadságjogok Alapítványt vezető Alekszandr Goldfar szerint ez volna a legegyszerűbb módja az Egyesült Államokban júniusban kirobbant orosz kémbotrány lezárásának. Goldfar úgy vélte, hogy az ügyet az államfői szinten most inkább közeledő Moszkva és Washington amúgy sem szeretné túlfeszíteni. Az állítólagos kémek ellen hivatalosan eddig nem emeltek vádat az amerikai hatóságok, és eddig is csak pénzmosás vádja merült fel.

Szutyagin támogatói szerint a csere végül mindkét oldalon tizenegy embert érintene. Igaz, az amerikai kémügyben csak tíz embert tartóztattak le, egy főt – akit Cipruson fogtak el, ám óvadékkal elengedtek –továbbra is köröznek.

A Szovjetunió felbomlása óta tíz orosz tudós ellen indult eljárás hazaárulásért Oroszországban. Köztük Szutyagin esete nemzetközi vihart is kavart: 2005-ben az Amnesty International politikai elítéltnek minősítette a történészt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése pedig 2007-ben a ma 45 éves férfi szabadon bocsátását követelte Moszkvától.

A vád szerint Szutyagin az Orosz Tudományos Akadémia egyik intézetének munkatársaként készülő atom-tengeralattjárókról adott át információkat egy brit cégnek, amely amerikai kémek fedőszervének bizonyult. A történész 25 ezer dollárt kapott a titkos információkért, amelyekről azonban az eljárás alatt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sem jelentette ki egyértelműen, hogy valóban titkosak lettek volna. Az ügyet a bíróság eljárási hibák miatt visszautalta az ügyészségnek, így ítélet csupán a letartóztatás után öt évvel született. 2007-ben Szutyagin az akkori államfőhöz, a jelenleg kormányfőként tevékenykedő Vlagyimir Putyinhoz fordult amnesztiáért, de kérése elutasításra talált.

Bár fontos személyek, kémek cseréje nem volt ismeretlen a Szovjetunió idején sem: olyankor a felek saját állampolgáraikat kapták vissza. A szerdán felmerült ügylet során azonban éppen ellenkezőleg, a saját állampolgárától válna meg Oroszország, ami kételyeket ébreszt az ügylet megalapozottságát illetően.

Majdnem egy időben Szutyagin ügyével zajlott egy másik hangzatos per is. Valentyin Danyilov 2004-ben tizennégy évet kapott, miután egy kínai cégnek adott át egy általa készített munkát, amelyben a kínai fél kérésére azt modellezte, milyen hatással lehet a műholdakra a kozmikus sugárzás. A krasznojarszki fizikus mellett érveltek munkatársai, igazolva, hogy az iratok nem tartalmaztak hadititkokat. Ám a bíróságot sem ők, sem a Danyilovért fellépő Nobel-díjas fizikus, Vitalij Ginzburg nem tudta megygyőzni, aki szerint az elmúlt évtizedben Oroszországon eluralkodott a „kémmánia”.

Igor Szutyagin egy moszkvai bíróságon. Tizenöt évre ítélték