Aláírták a pozsonyi szerződést
Az egyezség szerint ha valamelyik koalíciós párt vétót jelent be a napirenden levő kormányhatározat-tervezettel szemben, akkor a miniszterelnök köteles lesz ezt a pontot levenni a programról, s újra megtárgyalni a Koalíciós Tanácsban, ahol igyekeznek majd konszenzussal dűlőre jutni. Minderre elsősorban azért van szükség, mert a kormánypártiaknak mindössze nyolcfőnyi (79:71) többségük lesz a képviselőházban. Ráadásul az SaS és a Híd-Most listáján a preferenciaszavazatok révén olyan személyek is bejutottak a törvényhozásba, akik nem tagjai a két pártnak.
Iveta Radicová az ünnepi aktust követően hangsúlyozta, hogy az új kormány visszaállítja az országban a demokráciát, a közélet szereplői, valamint a polgárok közötti kulturált párbeszédet. – Ez a koalíció reményt jelent Szlovákiának, amely sem a társadalmi légkört, sem pedig a gazdasági helyzetet illetően nincs jó állapotban – jelentette ki Bugár Béla.
Csütörtökön tartják a pozsonyi parlament alakuló ülését, amely után lemond Robert Fico kormánya.
A Külügyminisztérium az Európai Bírósághoz fordult
Megindította tegnap az eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt a Külügyminisztérium, amiért a szomszédos ország a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvre hivatkozással 2009. augusztus 21-én megtagadta Sólyom László köztársasági elnök belépését a területére. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy Sólyom László beutazásának megtagadása összeegyeztethetetlen az EU normáival. Szlovákia uniós jogot sértett, amikor az irányelvre hivatkozással nem engedte belépni az államfőt Szlovákiába. A Külügyminisztérium szerint mivel két tagország közötti jogvitáról van szó, a kétoldalú kapcsolatokat az segíti, ha a felek a vitát az Európai Bíróság előtt rendezik. Magyarország meggyőződése, hogy a bíróság ítélete iránymutatást ad majd a személyek szabad mozgásáról szóló 2004/38/EK irányelv (különösen a kiemelt személyekre vonatkozó szabályok) alkalmazásához.
Magyarország március 30-án indított eljárást Szlovákia ellen.
Brüsszelben június 24-én közölték: az Európai Bizottság szerint sem az uniós szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamely tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására, ezért Sólyom László elnök megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan. (MTI)