Autóülésbe varrt, csomagtartóban fuldokló vándorok, akik egy jobb élet reményében indultak útnak: az amerikai médiában gyakoriak az efféle rémtörténetek a mexikói határszakaszról. Barack Obama elnök csütörtökön külön beszédben sürgette az átfogó bevándorlási reformot. Mint mondta, ez egyelőre a politika túszául esett, és kétpárti (azaz demokrata és republikánus) támogatás nélkül nem is tud túljutni a holtponton a kongresszusban. Ehhez viszont szerinte bátorságra és politikai akaratra van szükség.

– Bevándorlók nemzete vagyunk, a migránsok állandó áramlása tette Amerikát azzá, ami. Nem a vér vagy a születés határoz meg bennünket –fogalmazott az egyik washingtoni egyetemen Obama, akinek egyik kenyai nagynénje néhány hete lépett elő törvénytelen bevándorlóból menekültté az Egyesült Államokban. Az elnök hosszan méltatta, mit hoznak a bevándorlók: vállalkozói szellemet, gyorsabban növekvő gazdaságot, és fiatalabbá teszik a munkaerőt. Külön utalt az egykori kelet-európai pogromok elől elmenekült zsidóságra. Obama kormányában kínai-amerikai és japán-amerikai miniszter is helyet foglal.

A bevándorlás egyre égetőbb kérdés az Egyesült Államokban, amely több külföldön születettet próbál integrálni, mint a világ többi része együttvéve. Hivatalosan 40 millió az első generációs bevándorlók száma, a becslések szerint pedig 12 millió illegális él, közülük hétmillió dolgozik is az országban. Háromnegyedük latin-amerikai. Mexikói kertész, salvadori vízvezeték-szerelő, brazil takarítónő és szobafestők – mindennapos példák ezek lapunk washingtoni irodája környékén is.

Obama beszédét egy hónappal annak az arizonai törvénynek a hatálybalépése elé időzítették, amely megkönnyíti helyi szinten a törvénytelenekkel szembeni fellépést. A szövetségi kormány, Washington vissza akarja szerezni az uralmat a bevándorlási törvénykezés felett, ám eközben csaknem húsz szövetségi állam is kedvet kapott az arizonaihoz hasonló paragrafusokhoz. Obama nem rejtette véka alá a bevándorlásból adódó nehézségeket sem: az új jövevények hulláma régen is félelmeket, negatív reakciókat váltott ki, különösen gazdasági nehézségek idején. Világossá tette: a kormánynak jogában áll, hogy szigorúan ellenőrizze határait – ez a reform „érméjének” másik oldala. Szavai szerint a törvényteleneket alkalmazó munkáltatók például méltatlan előnyhöz jutnak a törvénytisztelőkkel szemben.

Az arizonai válságot a vezetésnek, valamint a szövetségi kormány elkötelezettségének hiánya idézte elő. Miközben szükséges jogi lépés, hogy az igazságügyi tárca pereljen (az arizonai törvényt), ez önmagában nem szünteti meg a vákuumot – közölte lapunkhoz e-mailben eljuttatott véleményében Benjamin Johnson, az Amerikai Bevándorlási Tanács nevű civil szervezet ügyvezető igazgatója.