A kutatás vezetője, Simon Hix angol egyetemi tanár szerint az Európai Néppárt, amely a tavalyi szavazás nyertese, kevésbé tudja érvényesíteni politikai szándékait, mint a 2004–09-es időszakban, mert törekvéseit hatékonyan ellensúlyozzák a szocialisták és a liberálisok. Utóbbiak váltak „királycsinálóvá” a törvényhozásban, s a szavazásokból csaknem száz százalékig a győztes oldalán állnak, azaz mindig az igent vagy nemet mondó többséggel vannak.

Az Európai Néppárt ereje a gazdasági, alkotmányos, intézményi és külpolitikai kérdésekben mutatkozott meg, míg gyenge pontja a költségvetés és a polgári szabadságjogok érvényesítése. A szocialisták a költségvetési ügyekben kerekedtek felül és a gazdaságiakban maradtak alul. A liberálisok kitűntek a polgári szabadságjogok terén, akárcsak a zöldek, míg a brit többségű konzervatív-reformer csoport a mezőgazdaságban jeleskedett.

A középjobb és a középbal versengése kiélezettebbé vált. A szocialisták, a liberálisok és a zöldek a költségvetési, polgárjogi és környezetvédelmi kérdésekben fogtak gyakran öszsze. Az Európai Néppárt a liberálisokkal és a konzervatívokkal jobbközép koalíciót alkotott mezőgazdasági és halászati vitákban. Alkotmányügyi voksolások esetén gyakorta szerveződött nagykoalíció a néppárti, a szocialista és a liberális képviselőkből. A pártcsoportokon belül a nemzeti delegációk magatartását elemezve a jelentés megemlíti, hogy a Fidesz képviselői főként mezőgazdasági és környezetvédelmi kérdésekben szavaztak a frakció álláspontja ellen. Minden frakcióban emelkedett a jelenlét aránya, a magyar képviselők 85-ről 87 százalékra vitték fel indexüket, de ezzel is csak a 23. helyezést szerezték meg az aktivitási listán.