Trapp szavaira reagálva ChristophSteegmans kormányszóvivő sietett leszögezni, maga a felvetés sem árulkodik túl nagy intelligenciáról. Arról nem beszélve, hogy egyértelműen kirekesztő a külföldiekkel szemben.Klaus Wowe reit (SPD), Berlin kormányzó főpolgármestere pedig hozzátette, Németországnak továbbra is szüksége van a bevándorlókra. A szövetségi bevándorlóügyi bizottság elnöke szerint Trapp felvetése már a nyári politikai uborkaszezon része. Arra is emlékeztetett: a világ országai a legjobb agyakért versengenek, és bizony nem mindenki Németország kapuján kopogtat.

A bevándorlókról szóló vita különösen érdekes időpontban robbant ki: Németország lelkesen ünnepli futballválogatottját, amely vasárnap Angliát győzte le, és bejutott a legjobb nyolc közé. A Nationalelf meglehetősen színes társaság, a franciák kiesése után szinte bizonyosan igényt tarthat a vb multikulti csapata címére. A 23 kerettag közül tizenegy játékos bír valamilyen „etnikai háttérrel”: van köztük tunéziai, ghánai, bosnyák, török és lengyel származású focista, utóbbiból mindjárt három. Többen nemcsak bevándorló szülőktől származnak, hanem maguk is bevándorlóknak minősülnek, mivel nem Németország területén születtek. Marko Marin például a mai Bosznia-Hercegovinában, Piotr Trochowski, Miroslav Klose és Lukas Podolski Lengyelországban, Cacau pedig Brazíliában jött világra. Mesut Özil és Serdar Tasci szülei török vendégmunkásként érkeztek Németországba. Náluk még senki se hiányolta az intelligenciatesztet.

Finnország példát ad

Bevándorlók parlamentjét választanak maguknak a Finnországban élő külföldiek. Alekszisz Kurosz orvos és író, az ötlet szülőatyja így nyilatkozott a Helsingin Sanomat napilapnak: „A vita eddig a többségi társadalom monológjából állt: ezt alakítja át a parlament párbeszéddé.”

A következők szavazhatnak majd az új érdekérvényesítő szervezetre: külföldön született finn állampolgárok, bevándorlók nagykorú gyermekei, valamint legalább két éve Finnországban élő külföldiek. Az érintetteknek ugyanúgy regisztrálniuk kell, mint a helyhatósági választásokon. A legnagyobb bevándorlócsoportokat az oroszok és az észtek alkotják, de sokan vannak a németek és az irakiak is.

A bevándorlóparlament fő célja – amelyre először valószínűleg jövőre lehet voksolni – a figyelemfelkeltés és a lobbizás. „Nem olyan szervezetet akarunk alapítani, ahol csak a női körülmetélésről beszélnek. Nekünk ugyanaz fontos, mint másoknak, de eltérő a nézőpontunk” – magyarázta Jeremony Gould professzor, a kezdeményezés másik pártfogója. Léteznek már persze bevándorlással foglalkozó csoportosulások Finnországban is, ám ezek mind egy-egy téma vagy feladat köré épülnek. A bevándorlók parlamentjének létrehozói (legalább húsz éve az országban élő külföldiek) azzal érvelnek: hiába működnek nem kormányzati szervezetek százai, ettől még szükség van parlamentre is. (P. B.)

Multikulti német színekben