Meghalt Algirdas Brazauskas

Elhunyt Algirdas Brazauskas, aki a Szovjetunió felbomlása után a függetlenségét visszaszerző Litvánia első szabadon választott elnöke volt, és később a miniszterelnöki tisztséget is betöltötte a balti államban – jelentették be szombaton Vilniusban. A politikust 77 éves korában érte a halál, hosszas és súlyos betegség után. Brazauskas a Szovjetunió idejében, az 1980-as évek végén a Litván Kommunista Párt vezetője volt, de igen népszerű volt, mert nagyobb politikai és gazdasági szabadságot követelt a Kremltől. A függetlenségi mozgalomnak az 1990-es parlamenti választásokon aratott győzelme után Brazauskas a parlament elnöke lett. 1993-ban a szavazatok 60 százalékával a független Litvánia első elnökévé választották. Később öt éven át vezette a litván kormányt is, majd a szociáldemokrata párt elnöke volt. (MTI)

Pápai sajnálkozás Belgiumban

XVI. Benedek pápa vasárnap „sajnálatosnak” nevezte a pedofil papok után nyomozó belga rendőrség múlt heti fellépését. A pápa a belga püspöki konferencia elnökének címezte üzenetét, amelyben hangsúlyozta a katolikus egyház autonóm jogát arra, hogy kivizsgálhassa a szexuális viszszaéléseket. A nyomozók a mechelen-brüsszeli főegyházmegye központjából, és egy volt érsek házából számítógépeket vittek el, hogy bizonyítékokat szerezzenek a papok elleni vádak alátámasztására. Stefaan De Clerck belga igazságügy-miniszter túlzottnak nevezte a Vatikán reakcióját. Aláhúzta, hogy a hatóságoknak igenis joguk van az egyházi intézményeknél házkutatásra. (MTI)

Izraeli menet Salit kiszabadításáért

Izraeliek ezrei indultak el vasárnap reggel az ország északi részéből Jeruzsálembe, hogy tüntető menetükkel követeljék a kormánytól a megegyezést a Hamasz palesztin iszlamista szervezettel Gilad Salit elrabolt izraeli katona kicseréléséről több száz palesztin fogolyra. A 12 napos menet Micpa-Hilából, Saliték házától indult. Tervük szerint a Salit család Jeruzsálembe érve sátrat ver Benjamin Netanjahu kormányfő rezidenciája közelében, és addig marad ott, amíg Gilad ki nem szabadul. Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamasz még nem tudott megegyezni a fogolycsere feltételeiben, amelynek értelmében Salitért mintegy ezer palesztin foglyot engednének el az izraeli börtönökben ülő hétezerből. (MTI)

Balkáni „mini-Schengen”

Négy balkáni ország szombaton megállapodott abban, hogy kölcsönösen engedélyezik állampolgáraik szabad mozgását egymás területén. Koszovó, Albánia, Macedónia és Montenegró vezetői ezt egy Koszovóban tartott csúcstalálkozón határozták el. Fatmir Sejdu koszovói elnök „mini-Schengennek” nevezte el ezt az új balkáni övezetet. (MTI)