A korábbi államfőt, Kurmanbek Bakijevet áprilisban elűző, halálos áldozatokat is követelő megmozdulások nyomán hatalomra került ideiglenes vezetés szerint az új alkotmány stabil helyzetet teremthet a júniusban polgárháború szélére sodródott országban, ahonnan rövid időre csaknem százezer üzbég menekült el, miután Osban és Dzsalalabadban összecsapások törtek ki a kirgizek és az 5,5 milliós lakosság 13 százalékát adó üzbégek között.

A hivatalosan 283 halálos áldozatot követelő júniusi konfliktus árnyékában a politikai pártok egy része korainak tartotta a népszavazást, a támadásoktól való félelemre és a menekültek átláthatatlan helyzetére hivatkozva. Az alacsony részvételi aránytól az ideiglenes vezetés is tartott, ezért az érvényességi küszöböt eltörölte, és lehetővé tette, hogy az ország 2,7 millió választópolgára az országban bárhol, két tanú segítségével akár személyazonosságát igazoló papírok nélkül is voksolhasson.

Hivatalosan 53 százalék szavazott, az ellenzék – az exelnök korábbi szövetségesei –szerint azonban az adatok túlzóak, csupán az új hatalom legitimációját szolgálják. A „Butun Kirgizsztan” (Egységes Kirgizisztán) pártot vezető Adahan Madumarov – Bakijev ideje alatt az ország biztonsági tanácsának titkára – az orosz Interfaxnak nyilatkozva legfeljebb 35 százalékos részvételi arányt tartott reálisnak. Kételkedett a választói aktivitásban a kirgiz kommunista párt is, de Iszhak Maszalijev pártelnök még nem döntött az esetleges óvásról.

A fővárost, Biskeket magába foglaló országrész aktívabban szavazott, mint a zavargásoktól sújtott déli, ám lapunknak a Soros Alapítvány Osban működő képviseletének neve elhallgatását kérő munkatársa telefonon úgy nyilatkozott, hogy a szavazásra a feltételek a déli részen is biztosítottak. – A városban nyugalom van, és lassan visszatérnek az elmenekült üzbégek is – adott helyzetképet a negyedmilliós városból, megjegyezve, hogy a fosztogatásoktól, gyújtogatásoktól kísért összecsapások után még mindig nincsenek működő boltok, az élelmiszer-ellátás döntően a külföldről érkező segélycsomagokra épül.

Bár az új vezetés stabilitást vár az új alkotmánytól, az októberi parlamenti választás közeledte megoszthatja az eddig a Bakijevvel való szembenállás alapján összefogott erőket. Vasárnap az ideiglenes kormányfőhelyettes bejelentette lemondását. Omurbek Tekebajev ezt a választásra való készülődésével indokolta. Hasonló okból távozik szövetségese, Bolot Ser belügyminiszter is. A déli származású Tekebajev leköszönésével tovább nő az északi gyökerű kirgizek aránya a kormányban, ami elemzők szerint konfliktust jelenthet, hiszen a klánkapcsolatokra épülő ország északtól gazdaságilag és etnikailag is sokban eltérő déli része – ahonnan Bakijev is származik – már eddig is kevesellte képviseleti arányát a demokratikus változások ígéretével hatalomra jutott ideiglenes kormányban.