A vasárnapi The New York Times előzetese szerint az ellenzék az Obamaadminisztráció liberális képviselőjeként is támadni készül Kagant a szerintük egyre erőteljesebbé duzzadó szövetségi kormány okán, míg a demokraták a jelenlegi Legfelsőbb Bíróságon szeretnék elverni a port. Az alkotmánybíróságként is működő testület megítélésük szerint túlságosan is a nagyvállalatoknak kedvez.

Egész karrierje alatt kifejezésre juttatta arra való hajlamát, hogy ne a jog, hanem nagyon is liberális politikai nézetei alapján hozzon döntéseket – támadja a jelöltet Jeff Sessions republikánus szenátor. Mindezek dacára a jóváhagyás problémamentesnek ígérkezik, hacsak Kagan nem vét válaszaiban durva hibát – ám ismerői szerint erre nem lehet számítani. Mivel nincs bírói gyakorlata (ez nem is követelmény), nézeteit részben abból a 160 ezer oldalas iratanyagból próbálják kiolvasni, amelyet a Clinton-féle Fehér Ház tanácsadójaként jegyzett, illetve a Harvard Egyetem jogi karának dékánjaként végzett tevékenységéből. E poszton felfüggesztette például a hadsereg toborzási lehetőségét, mégpedig a széles körben ellentmondásosnak tartott gyakorlat miatt, miszerint melegek és leszbikusok nyíltan nem szolgálhatnak egyenruhában.

A Legfelsőbb Bíróság politikailag is kényes ideológiai öszszetétele nem változik meg, mivel Kagan szintén liberális bírót válthat, a 91. életévében visszavonult John P. Stevenst. Obama két jelölésével – az első a spanyol ajkú Sonia Sotomayor volt – tovább zajlik viszont a testület belső átalakulása. Még soha nem fordult elő, hogy három nő is a legfőbb talárosok között ülhessen, soha nem volt egyszerre három zsidó vallású bíró, és Stevens távozásával nem lesz protestáns közöttük.

Elena Kagan Obama második főbírói jelöltje