Megoldást nem jelent, de átláthatóbb helyzetet teremthet Kirgizisztánban a vasárnap esedékes, alkotmánymódosításról szóló népszavazás. Ennek értelmében az elnököt, Kurmanbek Bakijevet elűzve áprilisban hatalomra jutott ellenzék vezetője, Roza Otunbajeva elhagyhatja az „ideiglenes” jelzőt és 2011 végéig a közép-ázsiai ország államfője maradhat.

– Illegitim helyett legalább féllegitim lesz a hatalom – ironizált a kirgizisztáni 24.kg internetes hírportál főszerkesztője a népszavazás várható kimenetelét értékelve. Anton Limar szerint így, ha kevéssé is, de tisztázódhat a politikai kép, amely a halálos áldozatokat követelő áprilisi ellenzéki megmozdulások nyomán, majd az ország déli részén az üzbégek és kirgizek között kitört, 192 halottal járó összecsapások után vált zavarossá. – Ezután legalább Otunbajeván számon lehet kérni valamiféle politikai programot, amelynek a legfontosabb pontja megfelelő körülményeket teremteni az októberi parlamenti választásokhoz –vélte Limar.

Ám hozzátette: a vasárnapi szavazást a politikai pártok különbözőképpen ítélik meg. Van, aki szerint az Osban és Dzsálálábádban lezajlott zavargások árnyékában nem lehet szabályos választást tartani, elvégre százezer üzbég hagyta el otthonát. Emiatt lakóhelytől függetlenül, akár papírok nélkül – a személyazonosságot két tanúval igazolva – is lehet majd szavazni, ami a szavazók ujjának tintás megjelölése ellenére is visszaélésekre ad lehetőséget. A legitimitást nem növeli az sem, hogy az ideiglenes kormány egy rendelettel megszüntette az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvételi küszöböt, ezt azzal magyarázva, hogy a terrortámadásokról szóló pletykák miatt sokan félnek elmenni szavazni. Szerinte azonban az a tény, hogy a külföld (Oroszország és az Egyesült Államok is) láthatóan hajlandó lesz tudomásul venni a szavazás eredményét, végül felülírja az aggályokat.

Moszkva ismét közölte: nem küld békefenntartókat az országba, noha az ideiglenes kormány erre korábban felkérte. – A zavargások csúcspontján valóban úgy tűnt, hogy az orosz beavatkozásra szükség van, mára azonban Kirgizisztánban is úgy látják, ez nem lett volna szerencsés – mondta Limar.

A főszerkesztő elmondta, hogy a helyzet valóban javult, Osba és Dzsálálábádba lassan visszatérnek az üzbég menekültek. (Az 5,5 milliós ország 13 százalékát üzbégek, tizedét oroszok adják, kétharmados kirgiz többség mellett.) Szerinte lehetséges az etnikai ellentétek feloldása, noha a húsz évvel ezelőtti összeütközések idei megismétlődése komoly veszélyt jelez. – Két éve már mutatkoztak jelei az újabb konfliktusnak, amelynek kirobbantásában az ideiglenes kormány szerint a korábbi hatalom emberei voltak érdekeltek – jegyezte meg Limar, utalva azokra a kijelentésekre, amelyek szerint a Fehéroroszországba menekült Bakijev érdekköre állt az összecsapások mögött. – Ez kétséges, mint ahogyan az is, hogy az országban mindent a klánviszonyok határoznak meg – állította a főszerkesztő, példaként felhozva, hogy az új kormányban nemcsak északi, de déli politikusok is részt vesznek.

Az ország politikai stabilitása Limar szerint azon múlik, hogy az októberi választások a politikai erők között egyensúlyt teremtenek-e. – A túlhatalom a magukat demokratikusnak nevezett erőket azonnal elzárkózóvá és a sajtóval szemben ellenségessé teszi. Láttuk ezt a 2005-ös „tulipános forradalom” után, amely Bakijevet demokratikus vezetőként tette elnökké, majd nem sokkal később a sajtó ellen szigorúbban lépett fel, mint elűzött elődje, Aszkar Akajev – emlékezett vissza az újságíró, megjegyezve, hogy már az ideiglenes hatalom nemzetbiztonsági szolgálata is végzett a szerkesztőségben ellenőrzést. –Ma sem értjük, mi volt az ok, később elnézést is kértek.

A hadsereg már tegnap szavazott