Szabadtéri uszodák tarkítják Reykjavíkot, ami a mogorva időjárásban első látásra meglepő. Csakhogy a medencéket gőzölgő termálvízzel, az izlandi föld ajándékával töltötték meg. Ugyanezzel a fűtést és a melegvíz-ellátást is könnyedén megoldják.

– Teljesen más ország a miénk: a természeti erőforrásokra, a halra és a meleg vízre épül – érvelPáll Vilh jálmsson, az EU-belépést ellenzőHeimssyn (Világnézet) mozgalom tagja. A szervezet nevét azzal indokolja, hogy Izland látásmódja végzetesen beszűkülne az unióhoz tartozással. Leginkább abban reménykedik, hogy a parlament talán már a nyáron visszavonja a csatlakozási kérelmet.

Félbehagyott építkezések tanúskodnak szerte a fővárosban az izlandi gazdaság 2008-as összeomlásáról. Kísértetházaknak nevezi az üres épületeket Eiríkur Bergmann, a Bifröst Egyetem politológiaprofesszora, aki szerintmamár senki sem vesz vagy ad el lakást. –Az utcákon sétálva amúgy nem látni a válságot, a turisták is hiába keresgélik a pénzügyi csőd nyomait. Az élet megy tovább –teszi hozzá.

De vajon miért nem jelentkezett az unióba Izland még a válság előtt? – A válasz egyetlen szó: halászat – feleli Stefán Haukur Jóhannesson, a szigetország EU-főtárgyalója. – A halászat a vérünkben van, az identitásunk része – fűzi hozzá magyarázatként. Sok izlandi ma is fél az EU közös halászati politikájától, és attól, hogy végül a nagy hal (az unió) lenyeli a kis halat (Izlandot). Meg aztán, legyint, a briteket csak egy csatorna választja el Európától, mégis szkeptikusak. Mit szóljon akkor Izland, amelyet egy óceán vág el a kontinenstől?

A hamufelhő persze az óceánt is gond nélkül átrepülte, és gondoskodott arról, hogy Európában mindenki megtanulja, merre van a távoli sziget. Ma is képtelenség egy izlandival anélkül beszélgetni, hogy két percen belül elő ne hozakodna saját hamusztorijával.

Mégsem a vulkáni felhő homályosítja el sok izlandi látását. – A legújabb felmérések szerint az emberek hatvan százaléka visszavonná a felvételi kérelmet, ám ez megtévesztő: elsősorban az Icesave bank körüli vita miatt lettek ilyen borúlátók – közli Bryndís Ísfold Hlödversdóttir, az EU-csatlakozást támogató Evrópusamtökin (Európa Mozgalom) tagja. Megnehezítette a belépést népszerűsítők dolgát London és Hága is, amikor a minap bejelentették: csak akkor lehet szó Izland befogadásáról, ha előbb átvállalja a holland és a brit betétesek kártalanításának költségeit. Az Icesave izlandi pénzintézet 2008-as összeomlása után Nagy-Britannia és Hollandia közel négymilliárd euróval kártalanította hoppon maradt állampolgárait.

S hogy mi vár Izlandra az unióhoz vezető út végén, ma még legalább olyan nehezen megjósolható, mint a Eyjafjallajokull vulkán következő kitörésének időpontja. A csatlakozási tárgyalások valószínűleg ez év végén startolhatnak, de aztán...

– Mindenképpen lesz népszavazás a belépésről, leghamarabb két év múlva. Egyelőre nincs érdemi vita, az izlandiak nem tudják, mit jelent az EU-tagság – józanít ki Gylfi Magnússon gazdasági miniszter.

Egy biztos: a népszavazást célszerű nyárra időzíteni. Ilyenkor Izlandon még éjszaka sem megy le a nap, márpedig az éjjeli napfényben biztatóbbnak tűnik a világ. Akár az EU-n belül is.

Túl mások vagyunk, mondják az izlandiak. Még az energiát is a föld hője adja