Brüsszel Pozsonynak ad igazat
Az Európai Bizottságnak azért kellett indokolással ellátott véleményt kialakítania, mert Magyarország azt tervezi, hogy az EU bíróságához fordul a Szlovákiával folyó vitában. Ezt a lépést meg kell előznie egy brüsszeli állásfoglalásnak.
A bizottság elemzésének az a végkövetkeztetése, hogy sem az EU működését szabályozó szerződés, sem a másodlagos jogforrások rendelkezései nem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett látogatására. Ezért a bizottság véleménye szerint a kötelezettségszegésre történő hivatkozás jelen esetben megalapozatlan.
Valójában a szerződés és a másodlagos jogforrások szövegéből, összefüggéséből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként (a személyek alapvető joga), nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat. Az államfőkre ugyanis a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak. Emellett az uniós intézmények a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat nem módosíthatják.
Magyarország azt nehezményezi, hogy Szlovákia 2009. augusztus 21-én megtagadta, hogy Sólyom László szlovák területre lépjen, és az unió polgárainak és családtagjaiknak a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogára hivatkozik. A bizottság által a szöveghez fűzött háttérinformáció emlékeztet rá, hogyMagyarország elnöke azzal a céllal kívánt ellátogatni Szlovákiába, hogy részt vegyen Szent István szobrának felavatásán. A szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett. Ezért úgy döntöttek, hogy a magyar fél által is hivatkozott irányelv alapján nem engedik be az elnököt az ország területére. A magyar hatóságok 2009 októberében panasszal fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kérték, hogy a bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben az említett irányelv (2004/38/ EK) megsértése miatt.
A magyar Külügyminisztérium álláspontja továbbra is az: Szlovákia nem tagadhatta volna meg, hogy az államfő belépjen az ország területére, ezért Magyarország folytatni fogja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt. Az eljárásban nemcsak arra szeretnének választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör, amelyre annak szabályai nem érvényesek – olvasható a Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében.
A szlovák külügyminisztérium szerint az ügy egyik félnek sem használt, és bízik abban, hogy az incidens a bizottsági állásfoglalással befejeződik. A minisztérium ugyanakkor a brüsszeli döntést a szlovák érvelés megerősítésének tartja, s bízik benne, hogy a döntés önvizsgálatra sarkallja a magyar felet.
