Az engedélyezési folyamatot 2007-ben Korodi Attila akkori román környezetvédelmi miniszter függesztette fel, azt követően, hogy román bíróságok második alkalommal is semmisnek nyilvánították az RMGC által az engedélykérelemhez csatolt településrendezési engedélyt. Borbély elmondta: a terv szerint az RMGC a zagytározóból a természetbe 5 ppm (parts permillion –milliomodnyi rész) ciánkoncentrációjú vizet juttatna, ami éppen fele annak a ciántartalomnak, amellyel az uniós előírásokat szigorúan betartó svédországi bolideni bányában jelenleg dolgoznak.

A miniszter kilátásba helyezte a beruházást vizsgáló magyar–román bizottság munkájának újrakezdését, és rámutatott, hogy erről a múlt héten egyeztetett Fazekas Sándor magyar vidékfejlesztési miniszterrel. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes ugyanakkor vasárnap Gyulafehérváron kijelentette: – Magyarország ellenzi a verespataki bányaterv megvalósítását, mert környezetvédelmi szempontból azt kockázatosnak látja, s környezeti baleset bekövetkeztekor a következményeket Románia mellett Magyarországnak is viselnie kellene.

Az RMGC eddig több mint 400 millió dollárt fektetett bele a verespataki tervbe, amelyből 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kinyerését reméli. A kitermelés során a bányacég 40 tonnányi ciánvegyületet használna a nemesfémek kivonásához. A terv beruházási fázisában 2300, működési fázisában pedig 800 embernek adna munkát.