Blair hírnevének a legtöbbet az ártott, hogy az iraki invázióban George W. Bush amerikai elnök fő szövetségese volt. De bumerángként ütött vissza a hatalom első éveiben alkalmazott „spin”, a média manipulációja, azt a látszatot keltve, mintha a Munkáspárt számára a prezentáció elsőbbséget élvezne az ideológiai tartalommal szemben. Tony Blairnek nem sikerült szorosabban integrálnia Nagy-Britanniát az Európai Unióba, míg egyes európai vezetőkhöz, különösen Silvio Berlusconihoz fűződő kapcsolata „legalábbis meghökkentő” volt. Giddens nem vonja kétségbe, hogy helyes volt az üzleti élettel kiépített szívélyes viszony és a City gazdasági szerepének elismerése, de nem lett volna szabad megengedni, hogy a „rákkoktél-offenzíva talpnyaló függőséggé degradálódjon és az Egyesült Királyságot óriási adóparadicsommá változtassa”.

Giddens tudomásul veszi, hogy a „New Labour, mint fogalom, halott”, de azok a társadalmi-gazdasági trendek, melyekre válaszként kialakult, továbbra is élnek. A pártnak a jövőben is szüksége lesz a jómódú szavazókra. Elkerülhetetlen tehát a gyökeres átértékelés és egy új politikai program. A Munkáspárt számára kulcsfontosságú a belső viszály minimalizálása, ami „oly sok, különösen baloldali pártot sújt elvesztett választás után” – írta a London School of Economics professzora.

Pirruszi győzelmek Prágában és Pozsonyban

A tények látszólag hasonlóak.

Csehországban és Szlovákiában egyaránt baloldali párt nyerte a képviselőházi választásokat, ám egyikük sem tudott kormányt alakítani. Prágában a cseh szocdemek (CSSD) május végén minimális különbséggel győztek a Polgári Demokrata Párt ellen.Ám az alig egy éve alakult két politikai tömörülésnek, a TOP 09-nek és a Közügyek Pártjának (VV) köszönhetően mégis a jobbközép koalíciónak lesz többsége az alsóházban. A cseh választók többsége nem dőlt be a szocdemek ígérgetős kampányának.

Szlovákiában a Robert Fico vezette Smer kormánypártként öt százalékkal jobb eredményt ért el, mint négy éve ellenzéki erőként. Ennek ellenére itt is jobbközép koalícióra van esély. Alighanem azoknak az elemzőknek van igazuk, akik szerint Szlovákiában nincs is hagyományos szociáldemokrata párt. A Smer csupán a nevében az, miután bekebelezte a történelmi szociáldemokratákat és elfoglalta a csaknem teljesen kiürült baloldali színteret. Mindeközben populista-nacionalista szirénhangokkal kábított el százezreket. Robert Ficóék szociális államról papoltak, és osztogató és fosztogató kormányerőként tevékenykedtek. De a Smert és főleg az elnökét hiba lenne leírni. Ugrásra készen várják, hogy a megszorítások miatt az új koalíciótól elforduljanak a választók.

Blair hitelét főleg az iraki háború ingatta meg