A minszki vezetés szerint a vámszövetség körüli ellentétek miatt kirobbant gázvita miatt leállhat az európai gázszállítás is: ez az EU-ba irányuló export hatoda, mintegy 40 milliárd köbméter évente. Moszkva szerint azonban az Ukrajnán át haladó vezetékeken az export továbbra is zavartalanul biztosítható. Egyelőre nincsenek fennakadások az európai gázszállításokban.

– Sem süteménnyel, sem vajjal, sem sajttal nem elégíthető ki a Gazprom – jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz elnök az orosz gázipari monopólium elnökével,AlekszejMillerrel folytatott hétfői konzultációján, elutasítva azt a minszki javaslatot, hogy Fehéroroszország áruval – többek között hazai gyártású mezőgazdasági gépekkel – fizesse ki a tartozást. Igaz, Alekszandr Lukasenko magát a tartozást is vitatja: a fehérorosz elnök szerint valójában a Gazprom tartozik a tranzitdíjjal, ami épp 200 millió dollárt tesz ki. A konfliktus alapja, hogy Fehéroroszország továbbra is a 2009-re megállapított 150 dollárt fizeti a gáz ezer köbméteréért, noha a szerződés szerint az egységár idén 169, júniustól 184 dollárra emelkedett.

Bár Fehéroroszország formálisan Oroszország legközelebbi szövetségese – a két ország 13 éve szövetségi államot alkot, jóllehet inkább csak papíron, mint a gyakorlatban –, a földgáz nem először mérgezi a két ország kapcsolatát. Csak perceken múlt, hogy 2007 első napján nem állt le a gázszállítás, az utolsó pillanatban azonban Minszk, elfogadva az orosz feltételeket az olcsóbb gázért cserébe, lemondott az országon áthaladó gázvezetékeket birtokló állami Beltranszgaz 50 százalékáról Oroszország javára. A szerződés szerint azonban a gáz ára – amely a 2006-os 48-ról 2007-ben száz dollárra ugrott – ezután is fokozatosan emelkedett, jövőre már 250 dollár várható. Az áremelkedés folyamatosan csökkenti Fehéroroszország hasznát a földgáz és az ország területén feldolgozott orosz kőolaj reexportjából. Lukasenko, aki immár 16 éve őrzi a hatalmát vitatható alkotmánymódosításokkal és az EU által szabálytalannak minősített elnökválasztásokkal, politikailag elszigetelődve a Nyugattól, egyre nagyobb függésben a moszkvai energiapolitikától – így rendszeres konfrontációra és alkudozásra kényszerül Moszkvával. Ennek jeleként Minszk továbbra sem ismeri el az Oroszország által két éve függetlennek kikiáltott, hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétiát és Abháziát, és ezért tartózkodik az Oroszországgal és Kazahsztánnal közösen létrehozandó vámszövetségtől is. Az erről szóló hét végi tárgyalások sem vezettek eredményre, miután Moszkva továbbra is ragaszkodik az energiahordozókra vonatkozó kiviteli vám megőrzéséhez, még Fehéroroszországgal szemben is. Minszk szerint így értelmetlen a vámszövetség, amely csak Oroszországnak biztosítana előnyöket.

Oroszország tavaly – 200 milliárd dollár import mellett – 300 milliárd dolláros kivitelt produkált, aminek 70 százalékát a kőolaj és földgáz adta. Az energiahordozók világpiaci árának növekedése az elmúlt tíz évben jelentős többletet biztosított, azonban tovább növelte Moszkva függését a nyersanyagkiviteltől, ezért az ebből származó haszonról –és a kiviteli vámról – Oroszország egyelőre nem hajlandó lemondani.