Furcsa történelmi térkép rajzolódik ki a vasárnapi elnökválasztás nyomán. Kiderült, hogy Bronislaw Komorowski, a Polgári Platform (PO) jelöltje kapta a többséget Lengyelország nyugati és északi részében, azokon a területeken, amelyek 1918 előtt Németországhoz tartoztak. Az újraegyesülés előtti egykori Orosz-Lengyelország és Galícia, tehát az ország keleti fele a Jog és Igazságosság párt (PiS) jelöltjét, Jaroslaw Kaczynskit választotta. Ugyanakkor a nagyvárosok, tehát Varsó, Krakkó, Gdansk, Poznan mind a liberálisabb jobboldali jelöltre szavaztak. Sokak szerint ez a különbség az adott területeken uralkodó mentalitást jelzi. Tévesek voltak tehát azon előrejelzések, amelyek szerint Komorowski akár már az első fordulóban nyerhetett volna. A különbség a két jelölt között öt százalék körüli, s a jobboldali konzervatív jelölt akár meg is szorongathatja a most vezető Komorowskit július 4-én, a második forduló napján.

Mindezt – vélik az elemzők – több tényező is befolyásolhatja. Például az, hogy a második forduló idején sok család már nyári vakációra indul, s ez inkább szokásos az urbánus, képzett rétegek között, mint a falusi, kisvárosi Lengyelországban. Az első forduló előtt a jelöltek keveset árultak el politikai programjukról, az elnökségről vallott víziójukról. Nem volt nyilvános, televíziós vita sem közöttük. Immár ezt nem lehet elkerülni, Komorowski stábja két vitát javasol, amelyet három televíziós csatorna is közvetítene. Az egyik fő vitapont a lengyel egészségügy jövője lenne. Egyébként e témát illetően jelenleg per is folyik a jelöltek között. Kaczynski egy helyen azt állította, hogy Komorowski, illetve pártja privatizálná a kórházakat. Ők ezt tagadják és bocsánatkérésre akarják szorítani a konzervatív jelöltet.

Az egyik nagy kérdés, kire szavaz majd Grzegorz Napieralski baloldali jelölt (13,7 százalékos) tábora. A lengyel baloldal joggal tart Jaroslaw Kaczynski elszámoltató, leszámoltató törekvéseitől. A konzervatív jelölt feltehetően támogatná a köz- és magánéletbe való erőteljes klerikális beavatkozást. Ugyanakkor Kaczynskinek a „szolidáris Lengyelországról” szóló ígéretei vonzóak a főleg idősebb, nyugdíjas baloldali szavazók számára.

A gazdaság nem aggasztja Varsót

A lengyel gazdaság állapota nem volt témája a kampánynak, habár többször felvetődött, hogy az országnak megszorító lépésekkel kellene gátolnia a külső eladósodást. Az adatok mégis imponálóak. Tavaly az EU-tagállamok közül 1,1 százalékkal egyedül produkált reálnövekedést, s az idén 2-3 százalékos GDP-növekedésre van kilátása. Az infláció 3,4 százalék körül van. A munkanélküliség 11 százalékos. A lengyel munkaerő mobilabb, akár a magyarnál, akár a csehnél, ők használják ki legjobban az EU adta mozgáslehetőséget. A hazautalások is javítják a gazdaság állapotát.

Az idén az autó- és az elektronikai ipar újraindítása javíthat a helyzeten. A lengyel gazdaságban azonban a kis- és közepes vállalatok súlya nagyobb, mint a térség többi országában, s ez stabilitást ad. Ezenkívül a 38 milliós piac önmagában is gazdaságerősítő tényező. Több lengyel cég regionális multivá nőtte ki magát.

Bronislaw Komorowski integet a híveknek Donald Tusk kormányfő társaságában