A taláros testület úgy döntött, hogy valamennyi beérkezett óvást a június 24-i ülésén vitatja meg. Az ellenzék politikusai nyilatkozataikban azt sejtetik, hogy az elmúlt napokban kinevezett alkotmánybírók a kormányzó Demokrata-Liberális Párthoz (D-LP) közel álló személyek, akik a döntést az óvások elvetése irányába befolyásolhatják.

Óvásaikban a Legfelső Bíróság bírói azt állítják, hogy a kifogásolt jogszabályok ellenkeznek a munkához és a társadalombiztosításhoz, a nyugellátmányhoz, a fizetett szülési szabadsághoz, az állami egészségügyi ellátáshoz és a munkanélküli-segélyhez való alkotmányos joggal. Hivatkoznak arra az alkotmányos előírásra is, amelynek értelmében a törvény csak a jövőről rendelkezhet, a múltra alkalmazni azonban nem lehet.

A szocdemek úgy vélik, hogy a bérek és a nyugdíjak csökkentésével valójában új adót vetett ki a kormány ezekre a jövedelmekre, amely adóformát azonban a pénzügyi törvénykönyv nem tartalmazza. A megszorítások ugyanakkor érintik a tisztességes élethez és életminőséghez való alkotmányos jogot, továbbá a tulajdonjogot, és megkülönböztetést szülnek az érintettek között.

Magukat megnevezni nem kívánó román jogszakértők a Népszabadságnak elmondták: ha az alkotmánybírók el is vetik az óvásokat, az érintettek bírósághoz fordulhatnak jogorvoslásért. S ha a hazai bíróságok nem szolgáltatnak számukra igazságot, a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz (EEJB) is panaszt nyújthatnak be.

Forrásaink szerint az EEJB már több ügyben kimondta, hogy a korábban megállapított és már folyósított nyugellátmány a tulajdonjog kategóriájába tartozó vagyoni jog. Összegének csökkentése tehát alapvető emberi jogot sért, amelyért az Emberi Jogok Európai Nyilatkozatát aláíró állam felelősségre vonható, és kártérítés megfizetésére ítélhető.

Emil Boc kormányfő a parlamentben