Az ENSZ képviselőket küld a térségbe, Moszkvában pedig rendkívüli ülést tartott hétfőn a FÁK-országok többségét tömörítő Kollektív Védelmi Szerződés Szervezete (ODKB). Oroszország – elutasítva az áprilisban hatalomra jutott Roza Otunbajeva vezette biskeki ideiglenes kormány kérését – továbbra sem kíván katonai erővel beavatkozni a Kirgizisztán déli részén folyó üzbég–kirgiz etnikai zavargásokba. Igaz, a közép-ázsiai országban működő katonai támaszpontjának védelmére kiegészítő erőket rendelt ki.

Az ODKB ülésén részt vevő orosz Nemzetbiztonsági Tanács vezetője a szervezet közös fellépéséről beszélt a kirgiz helyzet kapcsán, ám Nyikolaj Patrusev konkrétumokat nem árult el. Csupán kijelentette, hogy a kirgiz vezetés által tett intézkedések – a hadsereg mobilizálása az érintett régióban – nem bizonyultak elégségeseknek.

Az ötmilliós ország második legnagyobb városában, Osban péntekre virradóra kitört zavargások a hét végén Dzsálálábádra is átterjedtek. A térségben rendkívüli állapotot és éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, de helyi beszámolók szerint lövöldözések továbbra is hallhatók, a kirendelt kirgiz erők csak részben vették át az ellenőrzést a régióban. Folytatódnak a gyújtogatások és a fosztogatások az érintett városokban. (A dzsálálábádi üzbég diaszpóra vezetői szerint a városban a halálos áldozatok száma valójában a hétszázat is elérte. A vöröskereszt helyi forrásai gyorsított, azonosítás nélküli tömeges hantolásokról számoltak be.)

Az ideiglenes kormány szerint az áprilisban korrupciós vádak miatt elűzött Kurmanbek Bakijev – akit öt évvel ezelőtt az Aszkar Akajev államfőt elsodró vértelen tulipános forradalom juttatott hatalomra, többek között Otunbajeva támogatásával – saját embereivel provokálta ki az etnikai villongásokat. A Minszkbe menekült exelnök visszautasítja a vádat.

Kétségtelen, hogy a Bakijev politikai hátországát adó déli országrész ellenállással fogadta az áprilisi fordulatot, részben, mert az új hatalomban csak északiak képviseltetik magukat. A mezőgazdasága miatt fontos déli régió történelmileg, kulturálisan és etnikailag is elkülöníthető a fővárost magába foglaló északtól. A lakosság 13 százalékát adó üzbégek délen koncentrálódnak – a tíz százalékot kitevő oroszok északon –, a déli részen az iszlám hatása is erősebben érvényesült az elmúlt évszázadokban az üzbégek révén, mint északon.

A Ferghana-medence (amelyen Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán osztozik kevert etnikai viszonyok között) korábban is folyamatos konfliktus forrása volt a kölcsönös területi igények miatt. Az összesen 15 millió lakossal rendelkező, sűrűn lakott, 20 ezer négyzetkilométeres, vízben gazdag medence létfontosságú mezőgazdasági régió mindhárom ország számára. A helyzetet bonyolítja, hogy a Szovjetunió felbomlása óta sincsenek egyértelműen rögzített határok a Ferghana-medencében. Igaz, a legvéresebb zavargás húsz éve, még a Szovjetunión belül tört ki, hasonlóan a mostanihoz, Osban.

Üzbég menekültek várakoznak a határon