Irán tovább dúsítja az uránt
Első lépésként a BT határozata nyomán – mint az Interfax hírügynökség jelentette –Oroszország beszünteti haditechnikai együttműködését Iránnal, és befagyasztja az Sz–300-as rakétarendszerek szállítására vonatkozó 2007-ben kötött szerződés teljesítését. Az Sz–300-as légvédelmi rakátarendszer a repülőgépek és manőverező robotrepülőgépek elhárítására szolgál. Az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfői találkozójukon megvitatják Irán ügyét. Ám tegnap a brit–német egyzetetés után William Hague külügyminiszter már jelezte, hogy az EU-nak a BT által elfogadott szankciókon túlmenő intézkedéseket kellene foganatosítania.
Az iráni sajtó egyhangúlag elítélte az ENSZ BT újabb határozatát. Idézték Mahmud Ahmadinezsad elnök szerdai kijelentését, miszerint az újabb szankciókat elrendelő határozat „fabatkát sem ér”, és „kukába való, mint az elhasznált papír zsebkendő”.
Teheránban azonnal közölték, hogy folytatják az urándúsítást, a parlament pedig úgy döntött, hogy felülvizsgálja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. Az Aftab-e-Jazd című reformista újság vezércikke szerint a BT döntése nemcsak Irán és a Nyugat között „nyitotta meg a konfrontációhoz vezető utat”, hanem az iszlám köztársaság, valamint Oroszország és Kína között is. „A szankciók sohasem fogják elérni, hogy Irán lemondjon elidegeníthetetlen jogáról a békés célú nukleáris fejlesztésekhez” – tette hozzá a napilap. Ma lesz egyébként Irán nemzeti napja a sanghaji világkiállításon, amelyre csütörtök este megérkezett a kínai városba Ahmadinezsad elnök is. Qin Gang pekingi külügyi szóvivő – Kína BT-beli igen voksát követően –annak a reményének adott hangot, hogy diplomáciai tárgyalásokon mihamarabb minden érintett fél számára elfogadható megoldást találnak az iráni nukleáris kérdésben.
Törökország nemmel voksolt a BT-ben, és ezt Recep Tayyip Erdogan elnök tegnap azzal indokolta: „Ha nem mondtunk volna nemet, az azt jelentette volna, hogy hűtlenek vagyunk saját magunkhoz, és letagadjuk az aláírásunkat”. Ezzel utalt a májusban aláírt török–brazil–iráni uráncsere-egyezményre, amelyet a nagyhatalmak elégtelennek ítéltek. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő viszont annak a reményének adott hangot, hogy az elfogadott szankciócsomagot az iráni energiaszektor elleni büntetőintézkedések követik majd.
