A politikai adok-kapok újabb jobbegyenesének tűnik a kormány döntése, hiszen Albániában a rendszerváltást követően eltüntették az 1985-ben elhunyt kommunista diktátor, Enver Hodzsa valamennyi köztéri szobrát. Tiranai mauzóleumát pedig – amit egyébként építész lánya tervezett – az idő foga kezdte ki, már a diszkó is bezárt, amelynek egy ideig helyet adott. Most gyerekek gördeszkáznak meredek falán.

Edi Rama „kilakoltatása” az általa felújított villából, válaszlépésnek tűnik a tavaly júniusi választások óta tartó politikai csatában. A voksolás döntetlenre végződött a demokrata és a szocialista párt között. A kilencvenes évek államfője, Sali Berisha – akit a hírhedt piramisjáték összeomlása kiváltotta népharag söpört el, de 2005-ben megint miniszterelnök lett –, végül úgy tudott ismét kormányt alakítani, hogy megnyerte egy kis párt négy képviselőjét.

Ellenlábasa, az eredetileg festőművész Edi Rama polgármesteri érdemeit sokan elismerik, kétszer már újra is választották. Így neki tulajdonítják, hogy a kommunista rendszer blokkházai színkavalkádban újultak meg, eltüntek az utcákról az árusok szegényes bódéi, Tirana élhető város képét mutatja. A népszerű polgármester 2005-ben vette át a szocialista pár vezetését, s a jelek szerint nem tudta megemészteni, hogy elmaradt a várt választási győzelem. Miután hiába követelték, csalásra hivatkozva, a voksok újraszámolását, a szeptemberi ülésszak kezdetétől a szocialista honatyák bojkottálták a parlamentet. Az utcai tüntetések általánossá váltak, sőt most április végétől 22 parlamenti képviselő mintegy száz támogató társaságában majd háromhetes éhségsztrájkot tartott sátrakban a demokrata párt székháza előtt.

Az Európai Unió – amelynek ajtaján Albánia is kopogtat – megunta a tiranai politikai cirkuszt. Május végén Stefan Füle bővítési biztos Strasbourgba invitálta a két, egymással nem tárgyaló főszereplőt, Berishát és Ramát. Világossá tette, hogy halasztást szenved a csatlakozási folyamat, ha továbbra sem áll helyre a normális törvényhozási munka. Brüsszel mézesmadzagként felkínálta, hogy bizonyos feltételek teljesülte esetén, még az év vége előtt Bosznia és Hercegovina mellett Albánia lakosai is vízummentességet kaphatnak a schengeni övezetbe.

Márpedig ez minden albán álma, beleértve azokat is, akik a határon túl, Görögországban, Itáliában, Németországban és más európai államokban legálisan vagy illegálisan dolgoznak. Az EU-távlat az uniós támogatások miatt is létfontosságú. Albánia az utóbbi években már mintegy 350 millió eurót kapott az unió pénzügyi intézményeitől. Június elején – egy héttel a strasbourgi „békéltető” találkozót követően – hagyott jóvá az Európai Fejlesztési Bank egy újabb 50 milliós kölcsönt Albánia vidéki úthálózatának fejlesztésére. Erre szüksége is van a turizmusát, a szállodakapacitását gyorsan fejlesztő országnak.

Tirana, 2010. június

Enver Hodzsa lepusztult mauzóleuma Tiranában A szerző felvétele