Erős és széles alapokon nyugszik, komoly hatást vált majd ki Iránban. Éppen ezért fáradoztak annyit az irániak azon, hogy megakadályozzák az elfogadását – mondta a New Yorkban szerdán szavazásra bocsátott biztonsági tanácsi határozatról Susan Rice, az USA ENSZ-nagykövete. A határozatot 12 igen szavazattal, brazil, török és ellenkezéssel, libanoni tartózkodás mellett hagyták jóvá. A nagykövet hozzátette: „Célunk továbbra is az, hogy meggyőzzük Iránt: álljon le nukleáris programjával, és tárgyaljon konstruktívan.” – Úgy vélem, ezek a legjelentősebb szankciók, amelyekkel Iránnak valaha is szembe kellett néznie – fogalmazott külügyminisztere, az Ecuadorban tárgyaló Hillary Clinton. Mohammad Khazaee, Teherán ENSZ-képviselője még a jóváhagyás előtt „súlyos hibának”, „elsietett lépéseknek” nevezte a határozattervezetet.

Számos diplomatának kétségei vannak, hogy az új szankciók mennyire lesznek hatékonyak a gyakorlatban. Az USA a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek címzett levelében eközben megismételte, hogy a pár hete tető alá hozott brazil–török–iráni fűtőanyagcserés megoldás nem oszlatta el a nemzetközi aggodalmakat, ám megfelelő gyakorlatba ültetése esetén pozitív lépést is jelenthet majd. Két hét múlva Amerikába érkezik Dmitrij Medvegyev orosz elnök, és Irán kérdésében így már egységet demonstrálhatnak a két ország vezetői.

A szöveg alapot ad az Egyesült Államoknak és Európának, hogy a felhatalmazásra hivatkozva még szorosabb szankciókat fogadjon el. Az EU két hét múlva veselkedik ennek neki. Maga az ENSZ-határozat részben, de nem teljesen tükrözi az amerikai elképzelést. A kínaiak ragaszkodtak hozzá, hogy az iráni gazdaság napi működése ne szenvedje meg a büntető intézkedéseket. A szöveg fegyverembargót hirdet Iránnal szemben a hagyományos arzenál nyolc kategóriájára, valamint a nukleáris robbanófejek célba juttatására alkalmas ballisztikus rakétákra, és felszólítja a tagállamokat az iráni hajók átvizsgálására. Függeléke 40 iráni vállalatot helyez tiltólistára és fagyasztja be javaikat – közülük 15 a Szepahhoz, a Forradalmi Gárdához köthető. A határozattervezetben szerepelt a korábbi 40 iráni tisztségviselőre vonatkozó beutazási tilalom megerősítése, de a lista csak egy fővel bővült, az iráni atomtechnológiai központ vezetőjével, akinek be is fagyasztják (külföldi) javait.

Egyeztetés a BT-ben a szavazást megelőzően