Berlin nem örült a csőd említésének
– Nem ijedtünk meg a magyar államcsőd emlegetésétől, de azért jobban örültünk volna, ha ezek a kijelentések nem hangoztak volna el – mondta lapunknak Norbert Lammert, a német alsóház (Bundestag) elnöke. A 61 éves kereszténydemokrata politikus a berlini fal leomlásáról szóló kiállítást nyitotta meg Budapesten, a Képviselőház épületében.
A héten bejelentett, 80 milliárd eurós német takarékossági csomaggal kapcsolatban erős túlzásnak nevezte azon bírálatokat, amelyek a szociális állam végét emlegetik. Németországban szinte általános a vélekedés, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkentették a szociális kiadásokat, ám az igazság az, hogy még soha nem voltak ilyen magasak. A szövetségi állam 300 milliárd eurós kiadásának 50 százaléka megy ilyen célokra, vagyis erre ugyanannyit költenek, mint minden másra, az útépítéstől a kutatáson át a védelemig. Ez az arány nem tartható tovább.
Lammert ugyanakkor hozzátette: szerencsésebb lett volna, ha ezzel egyidejűleg megemelték volna a legmagasabb keresetűek jövedelemadóját is, amit egyébként még a korábbi, szociáldemokrata–zöld kormány csökkentett 50 százalékról 45-re. – Így kicsit kiegyensúlyozottabb lenne a csomag – ismerte el a magát liberális konzervatívnak tartó német politikus, aki kifejezetten jónak tartja, hogy csaknem minden európai államban egyszerre hozták meg a költségvetési egyensúlytalanságokat korrigáló intézkedéseket. – Örömmel hallom, hogy a magyarok is így tesznek – tette hozzá. Lammert alaptalannak tartja azt a kritikát is, hogy a német takarékossági csomag „megölné” az európai növekedést – amint azt főként a franciák hangoztatják. – Furcsa módon Németországban a legmagasabb a növekedés az Európai Unióban, közel kétszázalékos. Vagyis visszatértünk korábbi szerepkörünkbe, az európai lokomotív szerepébe.
A kereszténydemokrata politikus neve a múlt héten felmerült a német államfőjelöltek között is, miután Horst Köhler váratlanul lemondott, de végül Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök lett a CDU hivatalos (és győzelemre esélyes) jelöltje. Lammert ezzel kapcsolatban óvatosan fogalmazott: szerinte országa szerencsés helyzetben van, hogy két kitűnő jelölt, Wulff és az ellenzék által javasolt Joachim Gauck lelkész közül választhat. – Hogy milyen szerepet kell manapság egy államfőnek játszania olyan országokban, mint Német- vagy Magyarország? Talán a már nem létező uralkodó civil variánsához hasonlítható, aki az ország összetartását jelképezi – vélekedett Lammert. – Ám a legfontosabb, hogy mindig a napi politika fölött kell hogy álljon: bárki tölti is be a posztot, ennek tudatában kell lennie.