Most békés volt az izraeli blokád
Helyszíni beszámolók szerint hat malajziai és egy kubai állampolgár – köztük egy parlamenti képviselő és két újságíró – vasárnap közép-európai idő szerint fél tizenkettő körül haladt át a Jordánia és Izrael közötti határon, az Allenby hídon. A csoporttal együtt egy 28 éves indonéziai újságírót is kitoloncoltak, ő a hét elején a több hajóból álló nemzetközi segélyflottilla ellen intézett izraeli akció közben megsebesült a felsőtestén. A sebesültet egy indonéziai diplomata várta a határon, ahonnan egy ammáni kórházba szállítják tovább. Az izraeli bevándorlási hivatal előzőleg közölte, hogy az ír segélyszállító hajó valamennyi utasát még vasárnap kitoloncolják, amennyiben aláírják azt a nyilatkozatot, hogy nem fordulnak panasszal izraeli bírósághoz a kiutasítást elrendelő végzés ellen. Az ír hajón 11 utas és nyolcfős legénység tartózkodott. A maradék 12 embert repülőgéppel küldik vissza hazájába.
Egy palesztinbarát szervezet bérelte ki az írországi hajót, amelyet az izraeli haditengerészet kommandósai szombaton véráldozat nélkül feltartóztattak nemzetközi vizeken, amikor a hajó – fittyet hányva az izraeli figyelmeztetésekre – megpróbálta megtörni a blokádot. A hajó szállítmányát – a kirakodás és átvizsgálás után – az izraeli hatóságok juttatják el a Gázai övezetbe. Mindazonáltal a Rachel Corrie elleni „sikeres” izraeli akció mit se csitított a nemzetközi felháborodáson, amelyet a Mavi Marmara elleni kommandósakció váltott ki. A hat hajóból álló segélykonvoj zászlóshajóján kilenc ember – nyolc török és egy amerikai-török állampolgárságú férfi – halt meg az izraeli katonai művelet következtében.
Az iráni Forradalmi Gárda egyébként kész haditengerészeti kíséretet adni azokhoz a teherhajókhoz, amelyek a Gázai övezet izraeli blokádját megtörni próbálván segélyszállítmányt akarnak eljuttatni az övezetbe, amennyiben Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb vallási és politikai vezető erre utasítást ad. „A Forradalmi Gárda haditengerészeti erői teljes mértékben készek arra, hogy kísérjék a szabadság és a béke flottilláit, amelyek a világ minden részéből érkező humanitárius segélyt visznek Gáza elnyomott népének” – idézte aMehr hírügynökség Ali Sirázit, aki a legfőbb vezetőt képviseli a gárdán belül. Ha Hamenei ilyen értelmű utasítást ad, a Forradalmi Gárda „minden rendelkezésére álló eszközzel” végrehajtja azt – tette hozzá.
Nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezte az ENSZ főtitkára a gázai segélyflottillát ért izraeli támadás körülményeinek kivizsgálására – közölte vasárnap egy izraeli illetékes. Ban Ki Mun javaslata szerint a testület munkáját Geoffrey Palmer volt újzélandi kormányfő irányíthatná, s abban Törökország, Izrael és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A flottilla zászlóshajója és az incidens kilenc halálos áldozata török volt. A főtitkár Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel is megvitatta, miképp lehetne lefolytatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának kérése alapján egy pártatlan vizsgálatot.
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a világszervezet vezetőjével szombaton már megvitatta a vizsgálóbizottság felállításával kapcsolatos kérdéseket. Egy névtelenségbe burkolózó izraeli illetékes közlése szerint Netanjahu kormányának csúcsminisztereivel vasárnap ismét áttekintette a kérdéskört. Izrael washingtoni nagykövete kijelentette, hogy országa elutasítja a nemzetközi vizsgálóbizottság gondolatát. „Az Obama-kormányzattal megvitatjuk, miképpen fog lezajlani a mi vizsgálatunk” – mondta Michael Oren a Fox News hírtévé vasárnapi műsorában. Izraeli vezetők a nyilvánosság előtt eddig csak arról tettek említést, hogy a Mavi Marmara nevű, török zászló alatt közlekedő hajó elleni hétfői kommandósakció során történteket izraeli vizsgálóbizottság külföldi megfigyelők bevonásával igyekszik feltárni.
A pápa vasárnap Nicosia fedett stadionjában bemutatott miséjében felszólította a világ közösségét, hogy tegyen sürgős és összehangolt erőfeszítéseket a Közel-Keleten uralkodó feszültség leküzdésére, annak érdekében, hogy a térségben kialakult állapotok ne torkolljanak tragédiába. XVI. Benedek ciprusi látogatásának harmadik és egyben zárónapján bemutatta az Instrumentum Laboris című dokumentumot, vagyis a Vatikánban a közel-keleti katolikus püspökök részvételével októberben tartandó zsinat munkaanyagát.
A Közel-Keleten élő keresztények nemcsak az egyház, hanem az egész demokratikus világ számára jelentenek „gazdagságot”, eltűnésük aláásná a pluralizmust a térségben – áll a munkaanyagban, amely szerint a nemzetközi politika küzdőterén gyakran figyelmen kívül hagyják a keresztény közösség létezését. A zsinati munkaanyag szerint az iszlamista szélsőséges megnyilvánulások az összes keresztényt, zsidót és muzulmánt fenyegetik. Az évtizedek óta tartó izraeli–palesztin konfliktus, a nemzetközi és az emberi jogok be nem tartása, a nagyhatalmak egoizmusa felborította a térség egyensúlyát, és az ott élőkre olyan erőszakot kényszerített, amely a reménytelenségbe taszíthatja őket – mutat rá a vatikáni munkaanyag. A dokumentum szerint az izraeli megszállás olyan igazságtalan politika a palesztinokkal szemben, amelyet egyetlen keresztény sem fogadhat el.
Pápai mea culpa
Az egyháznak a pápa által Cipruson hirdetett egysége a központi üzenete a tavaly júniusban kezdődött és a héten lezáruló papság évének is. A világ minden részéből érkező szeminaristák és papok szerdától péntekig tartó zarándoklatával ér véget Rómában a pedofília botrányától kísért papság éve. Az olasz és az ír sajtó szerint XVI. Benedek – a június 11-i szentmisén – nyilvános mea culpát gyakorol a papok által elkövetett bűnökért. Erre elsőként William Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa utalt az amerikai Pbs televíziónak április végén adott interjújában. Hangoztatta: nem jó próféta, de nem lepné meg, ha a pápa bocsánatot kérne. A tekintélyesebb olasz vatikanisták viszont irreálisnak tartják, hogy az egyházfő ezt éppen a papi szolgálat ünnepén tegye meg, annál is inkább, mivel szerintük XVI. Benedek a mea culpát már a márciusban az ír hívőkhöz írt levelében kimondta.
