Az „Mars–500” csapata egy 150 köbméteres lakrész mellett egy száz köbméteres laborban tölti majd az első 250 napot. Ezután hárman egy 50 köbméteres leszállókabinban landolnak a vörös bolygó homokos felszínén, amit egy 1200 köbméteres terem szimulál.

A forgatókönyv szerint az űrhajó 39 600 km/h sebességgel halad az űrben, a látványt az ablakokon át szintén szimulálják. Az „utat” a Google által létrehozott honlap is figyelemmel kíséri. (Az oldal egy tudományos-fantasztikus regénynek is helyt ad, amelyet az út előrehaladtával fog írni 12 orosz sci-fi író, egymást váltogatva.) Az interneten keresztül az űrhajósoknak lesz kapcsolatuk a külvilággal, ám az üzenetek és az utasítások a távolságnak megfelelően 40 perces késéssel jutnak majd el hozzájuk.

A több ezer jelentkezőből kiválasztott nemzetközi legénység szó szerint értendő: nő nincs közöttük, a szervezők úgy vélték, a vegyes csapat csak konfliktusforrást jelentene. – Jobb, ha a csoport a feladatra, nem pedig a velük utazó hölgyekre koncentrál. Az ösztönök mindenütt működnek – mondta a Vesztyi hírtelevíziónak Jurij Karas, az intézet munkatársa. A megállapodás szerint bármely tag kiléphet a kísérletből, amely nélküle folytatódik tovább, a forgatókönyv szerint „halottnak” tekintve a távozót.

A bennmaradás biztosításához unaloműzőként személyes tárgyakat is vihetnek magukkal az asztronauták: – Gabriel García Márquez teljes életművét elolvasom – ígérte a kolumbiai születésű olasz Diego Urbina, aki a kolumbiai író munkái mellett videofilmekkel és játékokkal szerelkezett fel. A francia Charles Romain gitárt és művészettörténeti könyveket visz, míg Vang Jue az út során a rajzolgatás mellett oroszul szeretne tanulni. – Számomra a legfontosabb a rám szabott kötelesség – válaszolt viszont szárazon az orosz kapitány, Alekszej Szityev. Természetesen élelmiszert és a vizet is visznek magukkal a résztvevők, egy 250 köbméteres konténerben. De a szakértők is elismerik: a Mars-utazás a nagy előkészületek ellenére technikailag még legalább 35 évig nem lehetséges.