Nagyra értékelte Barroso bizottsági elnök, hogy Orbán Viktor megbízatásának átvétele után hamar Brüsszelbe sietett, és gratulált a kétharmados többség megszerzéséhez. A miniszterelnök úgy reagált, hogy Magyarországon az „Európa-párti” erők győztek, mert a választás egyik tétje szerinte az volt, azok kerekednek-e felül, akik a közös európai házat építenék tovább, vagy inkább azok, akik lerombolnák. A csütörtöki találkozó után tartott rövid sajtóértekezleten a kölcsönös udvariaskodást a valóságos helyzet elemzése váltotta fel. A kérdésre, vajon Brüszszel mennyire lesz rugalmas a magyar államháztartási defi cit megítélésében, a bizottság elnöke adta meg a választ. Barroso azt mondta: a hiányt, az adósságot nem Brüsszel, s nem a bizottság kedvéért kell mérsékelni, sőt a konszolidáció ütemét inkább gyorsítani, hanem azért, hogy Európa visszaszerezze a piacok bizalmát és növekedési pályára állhasson. Nem hagyott kétséget afelöl, hogy Magyarországnak tartania kell a hiteltámogatási programban foglaltakat, s az államháztartás hiányának gyorsított megszüntetésén kell fáradoznia. Orbán azt hangoztatta, hogy a deficitet azért kell eltüntetni, mert a „hiány nem jó”. Az egyensúly a megfelelő politika, s ennek jegyében persze a tetemes adósság csökkentése, hangoztatta. De ő is úgy fogalmazott: nem az EU és az IMF kedvéért. S még azt is: a magyar választók a posztkommunista korszakot akarták lezárni, átlátható, tiszta viszonyokat akarnak, valódi közteherviselést és kisebb adóterhelést, versenyképesebb államot. De azért megjegyezte, részletekbe akkor bocsátkozna, ha már ismeri a gazdaság, a büdzsé valóságos állapotát. A reform máris megkezdődött: a parlamenti és önkormányzati képviselők számának csökkentésével – mondta. A brüsszeli megbeszélés egyértelművé tette, hogy a nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlyának elérése és közben a növekedés serkentése mellett a másik nagy kihívás a közelgő magyar uniós elnökség a jövő év első felében.

Szlovák újságíróknak azon kérdésére, hogy a magyar kormány tárgyalni sem akart Pozsonnyal az állampolgársági törvényről, s közben a trianoni múlt felé fordul, Orbán úgy reagált, hogy „hét szomszédunk közül hattal” jó a viszony, s reméli, a hetedikkel is jó lesz. A magyar kormányfő délelőtt felkereste az Európai Tanács állandó elnökét, Herman Van Rompuyt, aztán Barrosóval folytatott tárgyalásait követően Jerzy Buzek parlamenti elnöknél járt, majd a NATO központjában fejezte be brüsszeli látogatását, ahol euroatlanti elkötelezettségének is hangot adhatott. A magyar kormányfő kifejtette: továbbra is hozzájárul Budapest az afganisztáni misszió remélhető sikeréhez, s aktívan részt akar venni az atlanti szövetség stratégiai koncepciójáról kezdődő egyeztetésekben.

Orbán látogatásával egy időben az Európai Parlament épülete előtt „nemzeti érzelmű” magyar motorosok, mintegy háromtucatnyi ember – egy részük gárdista egyenruhában – trianoni megemlékezést tartott a jobbikos Morvai Krisztina EP-képviselő mosolygós társaságában.

Orbán és Barroso közös sajtóértekezletükön