Moszkva úgy látja, az EU-ban a politikai akarat nincs meg erre, míg Brüsszel szerint Oroszország technikailag nem áll készen, mivel Közép-Ázsia irányába határai túlságosan „szellősek”. (Ez a kedvez az Afganisztánból induló heroincsempészetnek is; igaz, Oroszország inkább cél-, mint tranzitország, az EU-ba a kábítószer többnyire más útvonalon jut.)

A vízummentességnek egyelőre mindenképpen akadálya az orosz regisztrációs rendszer, amelynek értelmében az ország területén – beleértve az orosz állampolgárokat is – szállodai vagy rendőrségen bejelentett tartózkodási címet kell szerezniük az utazóknak minden városban, ahol három napnál tovább tartózkodnak. (Ez a gyakorlatban különösen jó táptalaja a rendőrségi viszszaélésnek, amennyiben a turista nem tudja igazolni – esetleg vonatjeggyel –, hogy három napnál rövidebb ideje érkezett Moszkvából Szentpétervárra. Hasonló gondokkal egy vízummal rendelkező orosz turistának nem kell megküzdenie az Európai Unióban.)

A vízummentesség hiánya Moszkva szerint akadálya annak is, hogy a felek tető alá hozzák az Együttműködés a Modernizációért nevet viselő memorandumot, amelynek célja kölcsönösen erősíteni a tudományos együttműködést, a kereskedelmi kapcsolatokat és ösztönözni a beruházásokat.

A Dmitrij Medvegyev vezette orosz delegáció optimistán nézett a találkozó elé, hiszen a lisszaboni szerződés életbelépése óta – amely az EU belső kohézióját hivatott erősíteni – ez az első orosz–EU-csúcs, amelyen José Manuel Barroso bizottsági elnök mellett már az EU elnökeként Herman van Rompuy és külügyminisztereként Catherine Ashton is részt vesz. Az orosz elnök a találkozó előtti héten felvetette a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO) való belépésről szóló, tizenhét éve elkezdett, egy éve felfüggesztett tárgyalásának felújítását, jelezve, hogy Moszkva komolyan gondolja a közeledést.

A csúcson az elmaradhatatlan „energetikai biztonság” – vagyis az Oroszországot az Európai Unióval új vonalakon összekötő Északi, valamint Déli áramlat gázvezetékek megépítése – is szóba kerül.

Egyelőre azonban csak az tűnik biztosnak, hogy az orosz–EU-tárgyalások lezárásaként a sajtó által harmadrangúnak ítélt megállapodást írnak alá a felek a titkos információk kölcsönös védelméről, a terrorizmus elleni közös fellépés jegyében.