Balkáni laboratórium
EuleKSperiment – játszik a koszovói EU-misszió, az EULEX-névvel, Koszovó nevének rövidítésével és a „kísérlet” szavakkal az Önrendelkezés! nevű alternatív szervezet falfirkája. A Pristina-szerte látható felirat egy viszonylag marginális szervezet egyetlen szóba tömörített vádirata a Koszovó fölött gyámkodó nemzetközi szervezetekkel szemben.
Koszovó két éve kikiáltotta függetlenségét, ám a nemzetközi közösség nem engedte el a kezét. Ha úgy tetszik, a „kísérlet” vegyes eredményeket hozott. Egyrészt Pristinában tartózkodik még a rossz emlékű, konfrontatív ENSZ-misszió, amely amíg nem születik újabb ENSZ BT-határozat Koszovó státuszáról (ami Oroszország vétója miatt lehetetlen), nem tud teljesen levonulni a terepről. Közben megérkezett az EULEX, amely elvileg az UNMIK-ot váltotta fel, és feladata elsősorban a rendőri erők, az igazságszolgáltatás megerősítése.
Persze skizofrén helyzetben van az EULEX is. Az EU 27 tagállamából öt – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország, Ciprus – nem ismeri el Koszovó függetlenségét, így a missziónak a státusz kérdésében semlegesnek kell maradnia, miközben feladata mégis eme állam intézményeinek megerősítése. – Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy technikai, és nem politikai misszió –mondta lapunknak Pallagi Imre ezredes, az EULEX-rendőrség támogató főigazgatóságának vezetője. Eközben azonban az egész terület felett őrködik Pieter Feith holland diplomata, „a nemzetközi civil képviselő”, aki elvileg feloszlathatja a parlamentet, elzavarhatja a kormányt, törvényeket semmisíthet meg. Igaz, még egyik lehetőséggel sem élt.
A kezdeti lelkesedés ellenére a koszovóiak többet vártak a korrupt politikusok letartóztatását is ígérő missziótól. Pallagi Imre ezredes – az általa vezetett főigazgatóság a koszovói rendőrség vezetése mellett dolgozik, nekik ad tanácsokat –úgy véli, ezzel együtt nem lehet a koszovóiakat az EUELX ellen fordítani.
A Koszovó-szerte hangoztatott véleményt summázza Naim Rashiti, az International Crisis Group kutatója, amikor azt mondja: az EULEX mentalitása – amely szerint a 27 állam közti konszenzus fontosabb, mint, hogy mi történik Koszovóban –nemcsak az új köztársaságnak, de az EU-missziónak is káros, ellehetetleníti a hatékony munkát. Április végén egyébként végre hírt adhattak a koszovói lapok egy, úgy tűnik, „sikersztoriról”: az EULEX komputereket foglalt le a közlekedési minisztériumban, ahol 80 millió euró eltűnését gyanítják.
A nemzetközi megosztottság rányomja a bélyegét az országra. Főleg az észak-mitrovicai területeken, ahogy a szerb enkláve ezer szállal ragaszkodik Szerbiához, amely évente 500 millió eurót költ az apró területre (fizetések, és egyéb juttatások formájában). A nemzetközi közösség – bár nagy erőkkel vonul fel Koszovóban – nem tudott eddig használható javaslatot kidolgozni arra, hogyan lehetne Koszovó szuverenitását Észak-Mitrovicára is kiterjeszteni. Ez egyelőre diplomáciai hidegháború, és feltehetően az is marad – mondja Naim Rashiti. A koszovói parlament éppen tegnap szólította fel a kormányt, hogy léptessen életbe olyan intézkedéseket, amelyekkel megakadályozható a Mitrovica északi részében vasárnapra tervezett szerb helyhatósági választások megtartása, tehát ezzel a párhuzamos struktúra megszüntetése.
Az EU megosztottsága a vízumliberalizáció lehetőségét is kizárja. – Az ország egyre inkább elszigetelődik, gettósodik – mondta Luan Shllaku, a Koszovói Alapítvány a Nyitott Társadalomért vezetője, aki szerint ez fogja okozni a legnagyobb társadalmi feszültséget. Egy példát is mond: miközben az afgánok 22 országba utazhatnak vízum nélkül, a koszovóiak négybe. A kétmilliós ország lakosságának fele harminc év alatti, s képzésükhöz, munkavállalásukhoz nélkülözhetetlen lenne, hogy minél szabadabban közlekedhessenek a globalizált világban, elsősorban Európában.
És még egy adalék ahhoz, milyen keserves egy állam születése, ha nincs nemzetközi politikai konszenzus, illetve elég politikai akarat: Koszovót eddig 69 ország ismerte el. Bár tagja a Világbanknak és az IMF-nek, egyelőre esélye sincs, hogy az ENSZ tagjává váljon, hiszen már a Közgyűlésben sem kapna többséget felvétele. Legutóbb egyébként Szomáliának és Dzsibutinak köszönték meg az elismerést a koszovóiak az erre létrehozott honlapon.
Kiküldött munkatársunk jelenti Pristinából
