A szlovákiai magyar napilap, az Új Szó a kettős állampolgárság kapcsán írott főszerkesztői kommentárjában felteszi a kérdést: „Milyen célt követMagyarország a kettős állampolgárság megadásával? Jobbá akarja tenni a határon túli magyarok helyzetét? Esetleg közérzetét? Ha igen, akkor nagyon rosszul cselekedett, legalábbis Szlovákia esetében. Túszokká, pofozógépekké tett minket – írja a lap. Az ismert szlovákiai magyar közíró, Barak László a Paraméter.sk oldalain kifejtett véleménye szerint a szlovákiai magyaroknak most „el kell dönteniük, érzelmi, avagy racionális alapon választanak-e állampolgárságot”. A szlovák nyelvű sajtó szintén mindkét oldalt bírálja. A Sme című liberális lap úgy véli: „a kormányzó politikusok a Duna mindkét oldalán megadják a szlovák–magyar kapcsolatok alaphangját a következő négy évre”. APravda elemzésében arra a következtetésre jut, hogy a Fidesz az állampolgársági törvénnyel „erőteljesen beavatkozott” a szlovákiai választási kampányba, s ez elsősorban a szlovák nacionalisták malmára hajtja a vizet. A Hospodárské Noviny című gazdasági napilap szerint a magyar törvény ugyan elfogadhatatlan Szlovákia számára, és kemény választ igényel, de Fico rossz választ adott.

– Orbán Viktor rákényszerítette akaratát Romániára és Szlovákiára, de a kettős állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadása szögesen ellentétes reakciót váltott ki Bukarestben és Pozsonyban, az utóbbitól eltérően Románia számára nem jelent különösebb problémát – írta csütörtöki számában a Romania libera. A cikkből az derül ki, hogy Bukarest óvatos a magyarországi törvény megítélésében. Titus Corlateant, a szenátus külügyi bizottságának szociáldemokrata elnökét idézi, aki megállapítja: összeférhetetlenség van a magyarországi és az e témában érvényben lévő romániai törvény között. – Budapest az „etnikai elvet” követi, míg Románia vérségi szempontot határoz meg az állampolgárság megadásában – vallja a politikus. A szenátus külügyi bizottsága a jövő héten vizsgálja a magyarországi törvényt. A lap megszólaltatja Adrian Cioroianu volt liberális külügyminisztert, aki úgy látja: a Fidesz által kidolgozott törvény valóban okozhat problémákat Románia számára. Szerinte e törvény nem az európai politika szellemét tükrözi, és korántsem formális gesztus a határon túli magyarok számára.

A csütörtöki szerb napilapok közül egyedül a Blic foglalkozik részletesen a magyar állampolgársági törvény módosításával. A cikk szerint „érdekes”, hogy Orbán Viktor augusztus 20-át választotta a törvény hatálybalépésének időpontjául, szerinte ez azt mutatja, hogy a június 12-i választásokra készülő Fico és Orbán is elhatározta, hogy kijátssza a nacionalista kártyát. A nyugati sajtó is foglalkozott a magyar és a szlovák törvénymódosításokkal. A Der Standard című osztrák napilap Vissza a XIX. századba címmel közölt kommentárt a magyar–szlovák állampolgársági konfliktusról.

– Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök részben nemzeti retorikával nyerte meg a parlamenti választásokat. Anyagi jótéteményeket üres kasszák mellett nem tud nyújtani a választóinak, helyette a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló törvénnyel jóvátételt akar a trianoni gyalázatért – áll a cikkben.

– A budapesti és a pozsonyi miniszterelnök urak számára nyilvánvalóan még nem egészen világos, hogy alattvalóik az Európai Unió polgárai is, és hogy már nem a XIX. században élünk –fogalmazott a lap.

Magyar halottkultusz címmel foglalkozott a témával a SüddeutscheZeitung. – Miközben a legtöbb európai ország az elkövetkező időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja – írta a liberális német napilap. Az újság szerint a „néptribun” Orbán Viktor a parlamentben birtokolt kétharmados többség révén olyan hatalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a „nacionalista eszmerendszert” törvényerőre emelje. A lap úgy fogalmazott: „aki egy olyan traumát, amilyet Európa – első világháború utáni – szerencsétlen átrendezése okozott, ma az aktuális politika mozgatórugójává tesz, az egyfajta halottkultuszt folytat”.

– Az Európai Bizottságnak nincsen illetékessége állampolgársági ügyekben, ezekről az uniós országok saját illetékességi körükben jogosultak dönteni. Egyáltalán nem tudunk beavatkozni ebbe az ügybe– jelentette ki csütörtökön Brüsszelben Matthew Newman, az alapjogokért is felelős biztos, Viviane Reding szóvivője.