Románia ezzel együtt az idén további csaknem 9 milliárd eurónyi kölcsön felvételére szorul ahhoz, hogy fizetőképes maradjon, és hogy gazdaságserkentő beruházásokat végezhessen. – Ha a megszorító intézkedések nyomán a költségvetési hiány nem csökken 6,8 százalékra, a kormány adónövelést hajt végre – jelentette ki a kormányülést követően Boc.

Az Emil Boc Demokrata-Liberális Pártjával (D-LP) együtt kormányzó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére a kabinet fél lépést hátrált: nem csökkentik ugyanis a 600 lejnél (40 ezer Ft-nál) kisebb béreket és a 350 lej (23 ezer Ft) alatti nyugdíjakat. A szövetség másik eredménye, hogy a megszorítások alól kivonják a szociális juttatások jelentős részét is, így a gyermeknevelési juttatásokat, amelyek nem csökkennek. Felgyorsul a decentralizáció, a kórházak nagy részét átadják az önkormányzatoknak, átszervezik a kormánynak alárendelt hatóságokat, az életbe léptetett bér- és nyugdíjcsökkentés pedig csak az idénre szól.

Boc közölte: a kormány két jogszabályba sűríti a megszorításokat, az egyik megteremti a költségvetési egyensúlyt, a másik pedig a nyugdíjrendszert reformálja meg. Ha az ellenzék három napon belül nem nyújt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, az előterjesztett tervezetek törvényerőre emelkednek.

Az IMF-hez intézett levél további ígérete, hogy Bukarest felgyorsítja a privatizációt, valamint az év végéig megszüntetik a szénbányászat állami szubvencionálását, és 2011-ig befagyasztják a korkedvezményes nyugdíjazásokat.

A bejelentésekre reagálva az oktatói és közalkalmazotti szakszervezetek megerősítették korábbi szándékukat, hogy május 31-től meghatározatlan időre általános sztrájkba lépjenek, és hogy nagyszabású tüntetéseket szervezzenek országszerte. A til takozáshullámhoz várhatóan más szakszervezetek is csatlakoznak. A parlamenti ellenzéki pártok, a szocdemek és a liberálisok pedig közölték, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen.

A megszorító intézkedések miatt Traian Basescut is támadások érték. Kiszivárogtatott hangfelvétel bizonyítja, hogy az államfőhöz közelálló D-LP politikusai azért bírálták bizalmas tanácskozásukon Basescut, mert az államfői kampányban a mostaninál is nagyobb szociális nyugellátás bevezetését ígérte, miközben most a leghatározottabban szorgalmazta valamenynyi nyugdíj egységes csökkentését.

Basescu visszavágott, és azt követelte, hogy a demokrata-liberális politikusok hozzák nyilvánosságra valós állami jövedelmeiket, és mondjanak le kiváltságaikról, mert különben hiteltelenekké válnak a lakosság szemében.