Ez volt a válaszuk arra, hogy Szöul hétfőn elrendelte a bilaterális kereskedelem leállítását a Cshonan korvett március végi elsüllyesztése miatt. A két Korea közti kapcsolat drámai megromlásával egy időben tett tegnap villámlátogatást Szöulban Hillary Clinton, aki a sajtónak azt nyilatkozta, hogy a Cshonan hadihajó megtorpedózása „elfogadhatatlan provokáció” volt Észak-Korea részéről. Mint mondta, a nemzetközi közösségnek, így az ENSZ-nek is, „felelőssége és kötelessége, hogy válaszoljon rá”. Clinton Szöulba Pekingből érkezett, ahol a kínai vezetőkkel megtárgyalta a Koreai-félszigeten kialakult feszültséget, annak ismeretében, hogy május elején Kim Dzsong Il vezető vizitelt Kínában. A hét végén egyébként dél-koreai, japán és kínai egyeztetés is lesz a koreai helyzetről.

Az 1950–1953 közötti koreai háború csak fegyverszünettel ért véget, a legválságosabb időszak azóta 1987-ben volt, amikor egy észak-koreai ügynök bombát helyzett el egy dél-koreai utasszállítón, 115 ember halálát okozva. Phenjan most tagadta, hogy köze lenne a Cshonan „balesetéhez”, s háborúval fenyegetőzött újabb szankciók esetén.

Becslések szerint több százmilliós kár éri az amúgy is gazdasági válsággal küszködő phenjani rezsimet a Szöul által hétfőn bejelentett intézkedésekkel, miszerint az északi hajóknak és repülőgépeknek el kell kerülniük Dél-Korea felségterületét, illetve befagyasztják a kereskedelmi kapcsolatokat. Szöul a tilalmi listába nem vette be a kesongi különleges gazdasági övezetet, ahol dél-koreai cégek befektetésein dolgozik mintegy 40 ezer észak-koreai munkás. Phenjan a szerdai válaszintézkedéseiben nem tette egyértelművé, hogy a határforgalom lezárása érinti-e a különleges övezetet, mindenesetre nyolc dél-koreai alkalmazottat már kiutasított.

A néhai Kim De Dzsung délkoreai elnök által indított, s 2000-ben tett phenjani látogatásával megpecsételt megbékélési politikának a jelek szerint vége. Az annak idején lelkesen fogadott lépést időközben a dél-koreai lakosság is megkérdőjelezte, miután szakértők kiszámították, hogy az újraegyesítés többe kerülne a kettéválasztott Németország egybekerülésénél is. Li Mjong Bak jelenlegi elnök már megbízatása kezdete óta hangnemet változtatott, csökkentette az Északnak szánt segélyeket, miközben a biztonság kedvéért továbbra is majd 30 ezer amerikai katona állomásozik Dél-Koreában.

A KNDK nincs a terrorista államok listáján

Erőteljes nyomás helyeződik az Obama-admisztrációra, hogy helyezze vissza a KNDK-t a terrorista államok listájára. Ám Washington ezt nem akarja elsietni. Először is: a „lator-”, illetve „haramiaállamok” összeírását a Bush-érában túlpolitizálttá vált lépésnek tartják. Másodszor pedig: az amerikai Ázsia-szakértők szerint a dél-koreai hajó elsüllyesztése nem jogalap erre, mert az nem terrorcselekmény. A KNDK még a 80-as években elkövetett cselekmények – a fél dél-koreai politikai elitet letaroló burmai robbantás, illetve a Korean Air légitársaság elleni támadás – nyomán került fel az Egyesült Államok listájára. 2008 októberében, a Bush-éra végnapjaiban azonban levették róla, rajta hagyva Iránt, Szíriát, Kubát és Szudánt. (Sz. L. L.)

A mosolydiplomácia csak Li Mjong Bak és Hillary Clinton között él tovább