Berlusconi sem örül a szigornak

Olaszország és Spanyolország is attól tart, hogy a görögök sorsára jut. Az olasz kormány tegnap széles körű megszorító intézkedéseket jelentett be. A spanyolok pedig a gazdagokkal fizettetnék ki a számlát.

Ez a válság olyan, mint egy videojáték: amikor legyőzted az egyik szörnyet, rögtön jön egy másik – mutatta be a következő két év 24 milliárd eurós megtakarító csomagját az olasz pénzügyminiszter, Giulio Tremonti. Nemigen volt más választása, miután az olasz államadósság mára elérte a GDP 116 százalékát, és több elemző a görög összeomlás rémképet vetíti előre.

– A szörny nem más, mint Tremonti – reagált rögtön a Cgil szakszervezeti föderáció, amely máris általános sztrájkra készül. „Hentesmunkának” nevezte Tremonti csomagját a lakossági szolgáltatások biztosítását veszélyben látó olasz tartományok szövetsége is – írta római tudósítónk.

A szerdán bemutatott intézkedések között szerepel a közszolgálati alkalmazottak fizetésének befagyasztása egészen 2013-ig, teljes létszámstoppal. Ennek hatását elsősorban a pedagógusuk érzik majd. A közszférában dolgozó nők nyugdíjkorhatárát a tervezett 2018 helyett már két évvel korábban 65 évre emelik. – Mindez a fogyasztási kedv teljes visszaeséséhez vezet majd – állította a Cgil, miközben a statisztikai hivatal közölte, hogy a 18–34 év közötti fiatalok 58,6 százaléka tanulás és munka nélkül, szülei „nyakán” él. Ez háromszor több, mint harminc évvel ezelőtt.

A minisztériumi kiadásokat 10 százalékkal csökkentik, ugyanennyivel az évi bruttó 90 ezer euró felett kereső állami cégvezetők fizetését és a 80 ezer feletti ügyészi-bírói béreket. A pártok állami támogatása is a felére esik vissza. Csökkentik az Itáliában közlekedő 630 ezer szolgálati gépkocsi számát is. Tremonti évi 7 milliárdot remél az adócsalókkal szembeni küzdelemtől: az ebben segítő önkormányzatok az így nyert adóbevétel 33 százalékát megkapják. Új sztrádadíjakat vezetnek be, és a tervek között szerepel Rómában a fejenként 10 eurós turistaadó is.

Úgy tűnik, hogy az Északi Ligához közel álló pénzügyminiszter szigorúságától leginkább a miniszterelnök, Silvio Berlusconi tart, aki szerint „ez több annál, mint amire Olaszországnak szüksége van”. Berlusconi az adóteher emelkedésétől fél, és attól, hogy az utóbbi két évben majdnem felére csökkent népszerűsége további csorbul. A helyzetet kihasználva azonban máris bejelentette, hogy a rendkívüli körülmények miatt kormányfői hatáskörét szeretné államfői kompetenciákkal bővíteni: idetartozna a miniszterek kinevezése és leváltása is.

Eközben úgy tűnik, hogy egy másik dél-európai államnak, Spanyolországnak is tovább kell húzni a nadrágszíjat. Hiába jelentett be januárban egy 50 milliárd eurós, majd a múlt héten egy további 15 milliárdos megszorítást Jose Luis Zapatero spanyol kormányfő, illetve hiába hozta nyilvánosságra, hogy a közalkalmazottak bérét öt százalékkal csökkenti, a nyugdíjakat pedig befagyasztja – a befektetőket ez sem nyugtatta meg. Az eddig egészségesnek tartott spanyol bankrendszer is megroppant, az egyik spanyol takarékszövetkezetnek a hét végén az állam volt kénytelen mentőövet dobni, különben csődbe megy.

Immár a Nemzetközi Valutaalap is figyelmeztette Madridot: további átalakításokra lesz szükség, különösen a munkaerőpiacon, mert a 20 százaléknyi állástalan „eltartása” roppant terheket okoz. Zapatero most a – közteherviselés jegyé ben – a gazdagokat kéri a kasszához: az egymillió eurónál nagyobb vagyonokra róna ki különadót, ám kérdéses, hogy az összesen 4300 spanyol állampolgár, aki a lapok szerint ebbe a kategóriába sorolható, vajon képes lesz-e megmenteni az országot?

Csak növeli a bajt a nadrágszíjszorítás Európában – állítja Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki szokás szerint most is szembe megy a közgazdászok többségével. A megszorítások ugyanis gyengítik a gazdaságokat, csökkentik az adóbevételeket és jóval lassabban csökkentik majd a deficitet, mint azt sokan remélik, ráadásul jóval lassabb lesz a kilábalás. Stiglitz úgy véli, a csődközeli helyzetért valójában nem a görögök a felelősek, sokkal inkább a Wall Street vagy a nem épp helyzetük magaslatán álló központi bankok – nyilatkozta az indiai Economic Timesnak. A megszorítások helyett inkább le kellene írni az államadósság egy részét – így végre a bankok is osztoznának a felelősségben.

Ókori intelem a római Capitoliumról
Ókori intelem a római Capitoliumról
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.