Egy dél-koreai megfigyelő csoport úgy értesült, hogy Kim Dzsong Il parancsát egy magas rangú katonai tisztségviselő jelentette be – írta a Yonhap délkoreai hírügynökség. A szöuli védelmi minisztérium ugyanakkor nem erősítette meg a hírt.

Akár jelképesnek is tekinthető, hogy Ro Mu Hjon korábbi dél-koreai államfő halálának egyéves évfordulóján jutott évtizedek óta nem tapasztaltmélypontra a félsziget két államának viszonya. Egy nemzetközi vizsgálóbizottság a múlt hét végén közölte, hogy a Sárga-tengeren még március végén elsüllyedt dél-koreai Cshonan korvett tragédiáját észak-koreai eredetű torpedó okozta. A hatvan éve kitört koreai háború óta ez volt az egyik legsúlyosabb incidens a két Korea viszonyában, amit az Egyesült Államok a fegyverszüneti megállapodás megsértéseként értékelt. Li Mjong Bak délkoreai elnök hétfői beszédében jelentette be, hogy országa megszakít minden kapcsolatot Észak-Koreával.

A szöuli kormányzat már többször jelezte, hogy ha beigazolódik a KNDK érintettsége a 46 halálos áldozatot követelő incidensben, annak komoly következményei lesznek. A phenjani rezsim tagadta, hogy köze lenne a hajó elsüllyedéséhez. A múlt héten nyilvánosságra hozott jelentés azonban egyértelműen Észak-Koreát jelöli meg felelősként, így Li Mjong Bak elnök a történteket katonai támadásnak minősítette. Hozzátette, hogy a jövőben országa bármilyen északi provokáció esetén él az önvédelemhez való jogával. A szöuli kormányzat a hadihajó elsüllyesztésének ügyét az ENSZ BT elé viszi.

Ezzel párhuzamosan a szöuli nemzetvédelmi minisztérium közölte, hogy többéves kihagyás után a hadsereg újra megkezdi az északra irányuló propagandatevékenységet: a demilitarizált övezetnél üzembe helyezik a propagandaadásokat továbbító megafonokat, megindítják a Szabadság hangja nevű FM rádióadást, és röplapok szórása is felvetődött. A phenjani rezsim mindezt háborús oknak minősítette, és kilátásba helyezte a megafonok szétlövését.

A viszony mélypontra jutása egyet jelent az 1998 és 2007 között regnált baloldali szöuli kormányzat megbékélési politikájának kudarcával is. A néhai Kim De Dzsung elnök az ország első balközép irányultságú államfőjeként, 2000 júniusában Phenjanba utazva találkozott Kim Dzsong Illel. 2003-tól hivatali utódja, a korábban emberjogi ügyvédként tevékenykedett Ro Mu Hjon folytatta a KNDK felé irányuló mosolydiplomáciát. 2007 októberében Ro elnök a demilitarizált övezeten áthaladva ellátogatott Phenjanba, bár a déli lakosság nagy része már egyre inkább fenntartásokkal kezelte a megbékélési politikát.

A szöuli kormányzat és a nagyvállalatok által északra juttatott dollármilliók ellenére a phenjani rezsim tovább folytatta katonai célú atomprogramját, és többször hajtott végre a térség biztonságát veszélyeztető ballisztikus rakétakísérleteket. A feszült légkörben előbb a turisztikai kapcsolatok szakadtak meg, majd a megbékélés szimbólumának tekintett keszongi ipari park sodródott a bezárás határára.

Észak-Korea kérdésköre kiemelt helyen szerepel a dél-koreai belpolitikai konfliktusokban is, mivel június elején az országban helyhatósági választásokat tartanak. Az esemény jelentősége azért nagy, mert a szöuli polgármesteri széket megszerző politikus várhatóan nagy eséllyel indul majd a másfél év múlva esedékes elnökválasztáson. Korábban Li Mjong Bak elnök is a szöuli főpolgármesteri tisztet töltötte be.