Nehezen érti egymást a két politikai elit

A szlovák politikai elit a magyarországi státusztörvény és magyarigazolványok bevezetése óta aggályosnak tekint minden olyan lépést, amellyel Budapest a szlovákiai magyar kisebbség érdekében egyfajta védhatalomként próbál fellépni. A magyar nemzetpolitikával szembeni bizalmatlanság jelenti a megosztott szlovák pártok egyetlen „közös nevezőjét”. Ezen belül legfeljebb annyi különbség mutatkozik, hogy a jobboldali ellenzéki pártok szerint a két Dzurinda-kormány idején sikerült a feszültségmentesebbé tenni a kapcsolatokat.

A Meciar-, illetve a Fico-féle kormánykoalíció pártjai viszont a szlovák államiságot fenyegető veszéllyel riogatnak – erről Szarka László történész, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt lapunknak a kettős állampolgárság ügyében kialakult magyar–szlovák pengeváltások kapcsán.

Szarka a konfliktushelyzet további kiterjedésétől tart, aminek mindkét oldalon alapvetően belpolitikai okai vannak. Szerinte a magyarok és a szlovákok mentalitása nagyon közel áll egymáshoz, ugyanakkor a politikai elitek között egyre kisebb a készség a másik megértésére. Szkeptikusan nyilatkozott arról is, mennyire lehet eredményes a viták nemzetköziesítése. Nyugaton a két perlekedő fél között nem tudnak és nem is akarnak különbséget tenni, még kevésbé igazságot osztani.

A cseh, szlovák és kisebbségi magyar történelemmel foglalkozó, jelenleg a komáromi Selye János Egyetemen is oktató Szarka szerint a Fidesz–KDNP-nek abban igaza van, Magyarország és a külhoni magyar kisebbségek viszonya máig rendezetlen. A státusztörvény visszafejlesztése, a 2005-ös népszavazás körüli belpolitikai viták csak súlyosbították a helyzetet. Kutatóként viszont nem tartja szerencsésnek, hogy a kettős állampolgárság kapcsán nem készültek hatástanulmányok, nem folytak érdemi egyeztetések.

Ma senki sem tudja, hogy a hét kisebbségi magyar közösségből hányan és miért szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot. Azt sem, hogy az erős érzelmi, rokonsági, kulturális, munkaerő-piaci kötődések mellett az állampolgársági törvény módosítása befolyásolja-e a munka- és lakóhely-, illetve iskolaválasztási döntéseket. Sok külhoni értelmiségi, művész egyházi személy jelezte, jogos igényük van a magyar állampolgárságra. A kutató úgy látja, a kisebbségi magyarok az elmúlt húsz évben ambivalens tapasztalatokat szereztek az anyaországi szerepnek nehezen megfelelő Magyarországról. Mindazonáltal csekély azon szlovákiai magyarok száma, akik a „minél rosszabb, annál jobb” álláspontot képviselik. Sokkal erősebb azok véleménye, akik úgy tartják: csak a szlovákokkal folytatott párbeszéd vezethet ki a mostani politikai csapdahelyzetekből.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.