A Konzervatív Párt és a Liberális Demokraták között létrejött koalíciós szerződés nem tehette meg, hogy ne reagáljon a kampány során érzékelt bevándorlásellenes hangulatra. Igaz, a Munkáspárt sem maradt el a toryk mögött a szigorítások kilátásba helyezésében. Az ausztrál típusú „pontozásos rendszer” bevezetésével az EU-n kívüli államokból csak magasan képzett dolgozók telepedhettek volna le a szigetországban.

A Liberális Demokraták választási programja ellenben amnesztiát javasolt a legalább tíz éve Nagy-Britanniába érkezett illegális bevándorlóknak. Aligha meglepő, hogy a pártközi megegyezéshez elengedhetetlen engedmények között ez a szándék eltűnt a politikai süllyesztőben. A konzervatív tárgyalócsoport keresztülvitte az unión kívüli, tartósan berendezkedők számának éves maximálását.

A következő hetek helyzetfelmérése után várható a felső határ számszerűsítése. Egyelőre az sem világos, hogy külön limit vonatkozik-e majd az egyetemi diákokra és a munkavállalókra, illetve a megadott számot „nettóként” kell-e érteni? Miután a határátkelőhelyeken ismét bevezetik a kiutazók regisztrálását, könnyebb lesz kiszámítani a ki- és bevándorlás tényleges arányát. A rebesgetett szám évi 40 ezer, amit nagy valószínűséggel az oktatás, az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások és más szektorok is kevesellnének.

A keményebb fellépés részeként szigorúbb elbírálás alá esnek a tanulmányi vízumért folyamodó külföldi (nem európai uniós) diákok is, miután szakértők szerint ezt a területet képes a legkevésbé ellenőrizni őfelsége határőrsége. A Konzervatív Párt végső célja, hogy az éves bevándorlási szint a kilencvenes évek szintjére essen vissza, azaz évi több százezerről néhány tízezres nagyságrendre.

Határőr a gatwicki repülőtéren