Az észtek büszkék a balti elsőségre, de tartanak is a közös pénztől
– A sajtó még hurráoptimista, de ma már kevesen hiszik el a kormány meséjét arról, hogy az euró lendületet ad Észtországnak – mondta lapunknak Ivari Vee. Az észt gazdasági újságíró szerint amellett hogy áremelkedés várható, a kormány várakozásaival szemben nem fognak új munkahelyek sem keletkezni a közös pénz révén. – Az elmúlt évek tízszázalékos gazdasági növekedése ingatlanpiaci lufinak bizonyult. Boldog-boldogtalan épített, lakásokba fektetett, aztán egyszer csak kiderült, hogy mindez senkinek sem kell – mondta Vee. A növekedés másik forrása az orosz nyersanyagra épülő fafeldolgozás és a szintén orosz árukra orientálódó kikötő működése volt.
– A tallinni szovjet Bronzkatona emlékműve körüli vita után azonban Oroszország látványosan eltávolodott, Finnországhoz és Lettországhoz közelítve, így az észt gazdaság már a nemzetközi krízis előtt nehéz helyzetbe került – mondta az újságíró. 2009 végén az észt GDP 15 százalékkal volt alacsonyabb a 2008-asnál, és az idei első negyedév is 2,3 százalékos csökkenést mutat az előző év azonos szakaszához képest. Az öncélként követett euró bevezetése Vee szerint ráadásul rosszkor is jött: Észtországnak 100 millió euróval kell kivennie a részét a görögök megmentését célzó gazdasági csomagból. – Érzésem szerint egy szakadék felé tartó autóra kapaszkodtunk fel, csak azért, mert a kocsiban elegáns társaság ül –ironizált Vee.
Miközben az észt politikai elit lényegében egyetért az euró bevezetéséért tett erőfeszítésekkel, és döntően az észt sajtó is inkább az előnyöket hangoztatja, az egyharmadrészt orosz ajkú ország orosz sajtója a kockázatokat hangsúlyozza, elsősorban a várható áremeléssel kapcsolatban.
– Szegényekként érkezünk az eurózónába, és még szegényebbek leszünk – mondta az Észtországban született Alexandr Csapligin. Az orosz nyelvű Vesztyi című lap főszerkesztője szerint azzal, hogy a gazdaságpolitika mindent az euró bevezetésének rendelt alá, csak súlyosbította a 137 ezer munkanélküli helyzetét. (Az általa említett szigorítások azonban még mindig kedvezőnek mondhatók: a személyi jövedelemadó 21 százalék, az áfa 20 százalék, egy liter benzin ára pedig az emelések után 314 forintnak felel meg. Igaz, a nyugdíjkorhatárt májusban egységesen 65 évre emelték.) – Most a kormány abban bízik, hogy a zónába lépve áramlanak hozzánk a befektetők, főleg Skandináviából – mondja Csapligin. – A svéd és finn cégek az utóbbi években inkább Ázsiába mentek Észtország helyett – tette hozzá.
