– Szerencsétlen döntésnek tartom, hogy az Országgyűlés a vitatott törvény módosításával már a megalakulásakor alapvetően megváltoztatja a nemzetiségi kérdés ügyében kialakult status quót, és ezzel további feszültséget okoz Közép-Európában. Ez a sietség csakis azzal magyarázható, hogy az új budapesti politikai garnitúra ezt a lépést jelképnek, a trianoni békeszerződés évfordulóján a nemzeti eszmék megerősítésének szánja. A határon túli magyarok kettős kötődése közül (az adott államhoz, illetve a magyar kultúrnemzethez) feltehetően az első gyengítésére – szögezte le.

Horský hozzátette: – Hisztérikusnak tartom Robert Fico reagálását is, aki ezzel a kommunista rezsim gyakorlatát idézte fel. A néhai Csehszlovákiában 1977-ben úgy kellett elítélni a Charta 77 emberjogi kiáltványt, hogy a dokumentumot senki sem olvashatta. Ugyanígy a pozsonyi rendkívüli kormányülés idején még senki sem tudhatta, hogy Budapesten végül milyen törvénytervezetet terjesztenek elő. Sajnos Orbán Viktor és Robert Fico meggondolatlan cselekedeteinek a következményei leginkább a szlovákiai magyarság hátán csattanhatnak. Elsősorban a feszült belpolitikai légkör miatt, holott őket senki sem kérdezte meg, mi a véleményük erről a politikai cirkuszról. Ennek ellenére gyanakvással, rosszindulattal szembesülhetnek, és bizonyos munkahelyeken (például a rendőrségen vagy más testületekben és állami hivatalokban) akár az állásaikat is elveszíthetik – nyilatkozta lapunknak a neves szlovák politológus és egyetemi tanár.