Polgárok és voksok a határokon túlról

A kettős állampolgárságot Európa számos országa elfogadja: ám szinte általános szabály, hogy az új állampolgárságért ott lehet folyamodni, ahol az illető letelepszik. Néhány ország esetében azonban van rá példa, hogy történelmi vagy nemzetiségi okokra hivatkozva a „határon túliak” is teljes jogú állampolgárságot kaphassanak – s ez olykor diplomáciai bonyodalmakat okoz.

Csehország és Szlovákia

POZSONYNAK ISMERŐS A KETTŐS RENDSZER

A jelenlegi szlovák törvények is lehetővé teszik a kettős állampolgárságot. A jogszabályok idáig semmiféle akadályt sem gördítettek azok elé, akik szlovák állampolgárként ezzel a lehetőséggel kívántak élni. Pozsony bizonyos feltételek teljesítése esetén (legalább nyolcévnyi állandó lakhely az ország területén) más országok állampolgárainak is megadja ezt a jogot, ha nem ütközik az adott állam jogszabályába. Kedvező elbírálásban részesülnek a külföldi szlovákok statútumával rendelkező személyek is, nekik elegendő, ha háromévnyi állandó szlovákiai lakhellyel rendelkeznek. Prágában 1999-ig nem ismerték a kettős állampolgárság intézményét. Addig ha valakimás ország állampolgára lett, a csehet automatikusan elveszítette. Azóta a volt Csehszlovákia polgárai – akik a kettéválás után Szlovákia állampolgárai lettek – bizonyos körülmények között (vagy Csehországban van állandó lakhelyük, vagy rokonaik élnek ott) megkaphatják a cseh állampolgárságot is. Ugyanez vonatkozik a cseh és szlovák partnerek házasságából született gyermekekre. Kettős állampolgárságuk lehet azoknak a Csehországban élő szudétanémeteknek, akik a németországi törvény szerint ottani állampolgárságot is kaphatnak. Létszámuk a második világháború utáni kitelepítések miatt jelenleg néhány ezernél nem több. (Pozsonyi tudósítónktól)

Románia

EGYMILLIÓ KÉRVÉNY ÉRKEZETT MOLDOVÁBÓL

Románia mintegy kétmillió moldovai állampolgárnak ajánlotta fel tavaly a román állampolgárságot, és annak gyorsított megadására – szintén gyorsított eljárással – jogszabályt is elfogadott. Ez rendkívül éles konfliktust okozott Bukarest és Chisinau között. Az új jogszabály értelmében a román hatóságoknak legfeljebb öt hónapon belül „vissza kell adniuk” a román állampolgárságot mindazoknak, akiktől azt korábban „önhibájukon kívül és akaratuk ellenére” megvonták, sőt ezen személyek hozzátartozóinak is, egészen harmadfokig menően. Bukarest mellett öt vidéki központot üzemeltek be a kérelmek fogadására, és már tavaly körülbelül egymillió kérvényt iktattak. A román állampolgársággal szavazati jog is jár, ezt Traian Basescu román államfő is kihasználta tavaly decemberben, amikor a chisinaui választókörzetben csaknem százszázalékos arányban voksoltak rá. A román állampolgár moldovaiaknak mindenféle szociális kedvezmény és juttatás is jár, s erre, illetve a moldovai fi atalok taníttatására Románia évente 15-20 millió eurót költ. (Kolozsvári tudósítónktól)

Spanyolország

MÉG AZ EMIGRÁNSOK UNOKÁI IS SZAVAZHATNAK

Minimum két évig kell Spanyolországban élniük azoknak a latin-amerikai, Fülöp-szigeteki, andorrai vagy portugál polgároknak, akik könnyített eljárásban szeretnének állampolgárságot szerzni. Ám új helyzetet teremtett a José Luis Rodriguez Zapatero vezette szocialista kormány által 2007-ben beterjesztett törvény, ami lehetővé tette: az 1936–39-es polgárháború alatt, illetve után kivándorolt spanyolok leszármazottai is megkaphassák az állampolgárságot – méghozzá gyorsított eljárással, és anélkül, hogy Spanyolországban élnének. A honosítási kérelmek beadására egészen 2011 végéig van lehetőség. A spanyol állampolgárság mindenkinél azonos jogokkal jár: vagyis szavazhatnak és részesülhetnek a spanyol szociális rendszer ellátásából. A külföldön szavazók egy külföldi listára adják a voksukat. Konfliktust ez eddig egyetlen országgal sem okozott – bár a rendelkezés belpolitikai súlya annál nagyobb lehet. A külhoni spanyolok többsége ugyanis valószínűleg baloldali pártra adja majd voksát. (I. E.)

Olaszország

VEGYES FOGADTATÁS A NYUGAT-BALKÁNON

Olasz állampolgárságot kérhetnek maguknak a Szlovéniában (kétezer) és Horvátországban (húszezer) élő olasz közösség tagjai és leszármazottjaik. A 2006-os olasz törvény biztosította kettős állampolgárság Szlovéniában elfogadott, miként a közös határ olasz oldalán élő szlovének is kérelmezhetik ugyanezt, bár az EU-tagság óta megelégednek a kétnyelvű személyi igazolvánnyal. A szlovén közszolgálati televízió római tudósítója, Mojca Sirok szerint a kettős állampolgárság a külföldi választási körzetekben ad szavazati jogot, egészségügyi alapszolgáltatást, nyugdíjat pedig az uniós szabályok szerint biztosít. Zágráb viszont Brüsszelben tiltakozott a szerinte európai konvenciókat sértő olasz kezdeményezés ellen, bárDalmácia olasz konzulátusain továbbra is fogadják az állampolgársági kérelmeket. Ugyanakkor Franco Frattini külügyminiszter „nem baráti gesztusnak” nevezte azt a bécsi parlamentben elhangzott javaslatot, miszerint az egykori monarchia volt olasz alattvalói osztrák állampolgárságot kapjanak. Erre vágynak a jelenleg csak olasz dél-tiroliak. (Római tudósítónktól)

Oroszország

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS VOLT SZOVJET POLGÁROKNAK

Becslések szerint négymillió, hivatalosan 1,6 millió orosz állampolgársággal rendelkező nagykorú személy él tartósan külföldön. Legtöbbjük a volt Szovjetunió területén, valamint Izraelben, ahol mintegy 130 ezer izraeli-orosz kettős állampolgár él. Orosz állampolgárságot a volt Szovjetunió lakói egyszerűsített eljárás szerint kaphatnak, anélkül, hogy tartósan az ország területén élnének. Igaz, 2004 után a szabályok szigorodtak: addig Oroszország területére sem kellett lépni az állampolgárság megszerzéséhez a kedvezményezett körbe esőknek, például a Szovjetunió idején született baltikumiaknak, akik a függetlenné vált államok állampolgársági törvénye alapján hontalanná váltak. Oroszország – néhány országgal kötött megállapodást leszámítva – nem ismeri el a kettős állampolgárságot. Ez csupán annyit jelent, hogy az orosz fél az érintett kettős állampolgárok esetében csak az orosz állampolgárságot veszi fi gyelembe. (Például nem adhatja ki a kettős állampolgárt a másik állam kérésére sem.) A külföldön élő, kettős állampolgársággal rendelkező személyeknek állandó orosz lakcím nélkül is lehetőségük van részt venni az oroszországi választásokon. A legutóbbi elnökválasztáson mintegy 600 ezren szavaztak, ami a résztvevők egy százalékát tette ki, így érdemben nem hatottak a végeredményre. (Moszkvai tudósítónktól)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.