Csak öt euró jut vallási szuvenírre
Közismertségét leginkább II. János Pál pápának köszönheti Fátima, ahol a legenda szerint 93 évvel ezelőtt, május 13-án pásztorgyerekek előtt megjelent a Szűz. Az előző egyházfőt szoros viszony fűzte a kegyhelyhez, ahova háromszor is ellátogatott. Szimbolikusnak tekintette, hogy 1981. május 13-án érte őt Ali Agca golyója. Az úgynevezett harmadik „fátimai tikot”, mint az ellene intézett merénylet megjövendölését értelmezte, az őt súlyosan megsebesítő lövedéket a fátimai kegyhelynek adományozta, és a korán elhunyt két pásztorgyereket boldoggá nyilvánította.
XVI. Benedek látogatásától most azt várják, hogy újból figyelmet irányítson a kegyhelyre, megnövelve a – néhány éve, 80 millió eurós költséggel új, kilencezer hívet befogadni képes templomot is építtetett – Fátima idegenforgalmi jelentőségét.Valójában nem is annyira a turisták számával van baj: a 15 ezer lakosú kisváros több százezer zarándokot fogad minden év májusában. Sokan, Portugália távoli vidékeiről érkezve, gyalog teszik meg az utat (minden évben előfordulnak halálos kimenetelű gázolások emiatt), és vannak, akik térden csúszva teszik meg az utolsó pár száz métert.
A vallási turizmus az év többi részére is kiterjed, összesen 4–6 millióan látogatnak évente a kegyhelyre. De míg például a dél-franciaországi Lourdes-ban négy napot is eltöltenek a turisták, Fátimában általában pár órát maradnak. Ez a helyi infrastrukturális hiányosságoknak is köszönhető. Vagyis, kivéve a kegytárgyat árusítókat, a vallási turizmus nem jelent nagyobb bevételt a helybélieknek. Igaz, mint az árusok panaszkodnak, a jelenlegi egyházfő nem annyira „kelendő”, a XVI. Benedeket ábrázoló szobrok, a képmásával díszitett medálok, bögrék nem olyan keresettek, mint elődje esetében. Míg azelőtt a hívők fejenként 25 eurót is elköltöttek ilyen emléktárgyakra, mostanság csak öt eurót szánnak erre. A legnagyobb sikere annak a mancsait imára kulcsoló mackónak van, amely gombnyomásra imádságot is mond –igaz, brazil akcentussal.
A turisztikai szektor mindenesetre szeretné kihasználni a XVI. Benedek jelenléte által felkeltett nagyobb érdeklődést. Arra sürgetik a lisszaboni kormányt, hogy nyilvánítsa stratégiai ágazatnak a vallási turizmust. Ez azt is jelentené, hogy minden, a magánszektor által a népszerűsítésbe befektetett egy euróhoz a kormány még négy eurót tenne hozzá. Elsősorban Lengyelországból, valamint Brazíliából, Kanadából és az Egyesült Államokból szeretnének több látogatót, akiket a helyi gasztronómiával és természeti tájegységekkel igyekeznek majd hosszabb helyben maradásra bírni.
