Riválisokból alakult koalíció

Ötnapi intenzív egyeztetések után körvonalazódik az új brit kormány. David Cameron kedd esti megérkezését a Downing Street 10.-be nem kísérte hasonló spontán és túlfűtött ünneplés, mint amikor 1997. május 2-án Tony és Cherie Blair költözött be a világ egyik leghíresebb címére.

A konzervatív vezető 43 évével Lord Liverpool 1812-es kormányzása óta a legfiatalabb brit kormányfő. A parlamenti patthelyzet miatt Winston Churchill 1945-ös háborús kabinetje óta először kóstolnak bele a hatalom ízébe a Liberális Demokraták, ugyancsak 43 éves vezetőjükkel, Nick Clegg-gel a párt élén.

Szerda délután a brit kormány két új, jóképű és dinamikus vezetője a Downing Street 10. kertjében tartott sajtótájékoztatót. Őfelsége 12. miniszterelnöke hosszú távra ígért erős és stabil irányítást. Kifejtette, hogy az új szövetség „történelmi és földindulásszerű elmozdulást jelent a brit politikai tájképben”. Az új kormány minden korábbi elődjénél súlyosabb gazdasági állapotot örökölt. Azonnal hozzá kell látni a súlyos költségvetési defi cit, a mély társadalmi problémák és a politikai rendszer elengedhetetlen reformjával kapcsolatos teendőknek.

Ahogy Cameron fogalmazott, a liberálisokkal „eddig riválisok voltak, most kollégák lettek”. Valóban, ahhoz, hogy a korábban esküdt ellenségeknek számító két párt és vezetőik megegyezésre jussanak, komoly engedményekre volt szükség. A „mezei” választók és párttagok nehezen fogják megemészteni, hogy a lib-demek feladták a közkiadások már idei megnyirbálásával szembeni tiltakozásukat, tudomásul vették a bevándorlással kapcsolatos szigorításokat, és feladták a Trident nukleárisrakéta-elhárító rendszer költséges cseréjét ellenző álláspontjukat. Választási proramjának még több elemét volt kénytelen feláldozni a „nemzet érdekében” létrehozott koalícióért a Konzervatív Párt. Elhalasztják az örökösödési adó alá eső vagyon alsó határának felemelését, és nem számíthatnak a toryk arra sem, hogy partnereik mellettük szavaznak a házasságban élő személyeknek ígért adókedvezmény elfogadtatásában. A megszigorítások részletei az ötven napon belül beterjesztendő rendkívüli költségvetésből derülnek ki. Várhatóan népszavazás dönt az új, az erőviszonyokat jobban kifejező választási rendszerről. Megkezdődhet a kizárólag választott tagokból álló felsőház kialakítása is. Igazi áttörésnek számít, hogy a kormány lemondott szuverén jogáról a parlamenti választás időpontjának kitűzésével kapcsolatban. Máris tudni lehet, hogy a szigetország (hacsak a koalíció nem dől be) legközelebb 2015. május 7-én járul az urnák elé.

David Cameron „teljes és komoly” koalíciós kormányt helyezett kilátásba. Ennek szellemében a Liberális Demokraták hat helyhez jutnak a kabinetben, és további húsz pozíciót kapnak alsóbb és középszinten a vegyes irányítású minisztériumokban. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes lett. A legfontosabb tárcákat az árnyékkormányban már kipróbált konzervatív vezetők kapták meg. William Hague, aki 2001-ben az ellenzék vezéreként alulmaradt Tony Blairrel szemben, külügyminiszter lett. Cameron szoros barátja, George Osborne lett a pénzügyminiszter, míg a nemzetvédelemért a párt jobbján elhelyezkedő Liam Fox felel. A kisebb koalíciós partner gazdasági sztárjához, Vince Cable-hez tartozik az üzleti élet és az innováció, a párt zöldelkötelezettségének elismeréseként pedig Chris Huhne, a tárgyaló delegáció oszlopa az új energetikai miniszter. A kormány gazdagabb lett egy színes egyéniséggel, a konzervatív baloldalt képviselő Ken Clarke volt pénzügyminiszter lett a lordkancellár és igazságügy-miniszter.

Az első jelek alapján a pénzpiacok óvatos bizalmat szavaztak a koalíciónak.

Lakócsere a Downing Street 10.-ben

A kormányfőváltás a brit politikai élet egyik leghatékonyabb, egyben legbrutálisabb intézménye. A marsallbotot elvesztő miniszterelnöknek percnyi maradása nincs a Downing Street 10.-ben. Kedden délután onnan lehetett biztosan tudni Gordon Brown politikai karrierjének a végét, hogy a hátsó bejáratnál költöztetőautók jelentek meg. A Brown házaspár méltósággal, kéz a kézben, közrefogva a nyilvánosság előtt először megjelenő két kisfiút, Johnt és Frasert, sétált ki alig három évig élvezett otthonukból, s ment a zsákutca végén várakozó Jaguarhoz. A közvéleményt megfosztották korábbi felejthetetlen jelenetek megismétlődésétől, Margaret Thatcher, majd Norma Major könnyeitől, vagy Cherie Blair goromba kirohanásától az újságírókkal szemben, kikiáltva az autóból: „Nem fognak hiányozni!”

Sarah Brown még egy retikült sem vitt magával a Buckinghampalotába, ahol férje hivatalosan kérte felmentését, mégis néhány órával később a család már meg is érkezett skóciai otthonába.

David és Samantha Cameron csak jelképesen vette birtokba kedd este a rezidenciát, a valóságban tágas nyugat-londoni családi házukban töltötték az éjszakát gyermekeik társaságában. Szerdán azonban elkezdtek behurcolkodni, és várhatóan rövidesen elkezdik belakni a nekik kijáró vidéki kúriát is a buckinghamshire-i Chequersben. A kreatív tehetséggel megáldott Samantha Cameronnak korlátozott módja lesz saját ízlését megvalósítani a híres, ám viszonylag szűkös személyzeti lakásban. A kormányfőcsere további furcsasága, hogy a palota előtt kocsiváltásra is sor kerül. A lemondott vezető a hivatali autót utódjának hátrahagyva tűnik el a politikai süllyesztőben. (R. H. V.)

A személyzet fogadja David Cameront és feleségét új lakhelyén
A személyzet fogadja David Cameront és feleségét új lakhelyén
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.