Örökölt nézeteltérés Szlovákiával
A szlovák diplomácia vezetője és a leendő magyar külügyminiszter erről a tegnapi, pozsonyi informális találkozójukat követően tájékoztatta a sajtót.
A szlovák külügyminiszter kijelentette: Pozsony nem minősítheti barátságos lépésnek azt, hogy Budapest a kettős állampolgárságról rendelkező jogszabályt az érintett partnerekkel való előzetes konzultációk nélkül kívánja elfogadni. Emiatt nem ért egyet a törvényalkotás formájával, az eddigi információk alapján pedig a jogi norma tartalmával sem. Így folytatta: – Ha az Országgyűlés megszavazza a dokumentumot, akkor Szlovákia valószínűleg az illetékes európai szervezethez, minden bizonnyal az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) és az Európa Tanács Velencei Bizottságához fordul a módosított jogi normával kapcsolatos aggályaival – közölte. Ezt a megoldást javasolta a két ország közötti minden vitás esetben. Szlovákia ezt tette az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban is.
Martonyi János részletesen kifejtette, hogy a kettős állampolgárságról rendelkező törvény hosszú évek óta létezik, s százezernyi, külföldön élő magyar élt ezzel a lehetőséggel. Nem vonatkozott a jogszabály a szomszédos országokban élő magyarokra, s most mindössze annyi történik, hogy ezt a hátrányos helyzetüket megszüntetjük. A törvény alapján senki sem kap automatikusanmagyar állampolgárságot, amelyet egyénileg kell majd kérelmezni, a választójogi törvény megváltoztatása viszont jelenleg nincs napirenden – hangsúlyozta a magyar diplomata. Ezután arra a hívta fel kollégájának és a jelenlévő újságíróknak a figyelmét, hogy Szlovákia felemásan viszonyul a külföldi szakértői véleményekhez, mind ez idáig nem vette teljes mértékben figyelembe EBESZ kisebbségügyi főbiztosának az államnyelvtörvény végrehajtásával, főleg a kisebbségiek hivatali anyanyelvhasználatával kapcsolatos ajánlásait. Az egyik szlovák újságíró azt kérdezte Martonyitól, vajon az új magyar kormány miért siet a kettős állampolgárságról rendelkező törvény módosításával, amikor a 2004-es népszavazáson ebben a kérdésben megosztott volt a magyarországi társadalom. – Az akkori eredményt traumaként élték meg a határon túli magyarok, s ezért is döntöttünk a mostani törvénymódosításról, amelyet megígértünk választópolgárainknak –hangzott a válasz. A leendő magyar külügyminiszter a továbbiakban azt fejtegette, hogy a két ország néhány problémára különösen érzékeny, s ezt kölcsönös empátiával figyelembe kell venni. – Szlovákia a területi integritására és a fiatal állam szuverenitására, mi pedig az emberi jogokra, s ezen belül a határainkon kívül élő magyarság egyéni és közösségi jogainak alakulására vagyunk érzékenyek –mutatott rá.
Mindkét diplomata hangsúlyozta, hogy az új magyar, majd pedig a júniusi szlovákiai választásokat követően megalakuló pozsonyi kabinet közös érdeke, hogy állítsák vissza a legfelsőbb szintű párbeszédet, a rendszeres, őszinte konzultációkat. Martonyi János tegnap az MKP székházában találkozott Csáky Pál elnökkel s több szlovákiai magyar parlamenti képviselővel.
