Traian Basescu bejelentette, hogy az intézkedések révén elkerülhetővé vált, hogy az áfát 19-ről 25 százalékra és az egységes adókulcsot 16-ról 20 százalékra emeljék, azzal ugyanis a vállalkozókra végzetes csapást mértek volna. A román államfő hangsúlyozta: az intézkedéseket a kormány javasolta, nem az IMF erőszakolta ki.

Basescu elmondta, hogy az ország 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben a fogyasztás finanszírozására olyan nagyságrendű hiteleket vett fel, amelyek törlesztésére és kamataira az idén Romániának több mint 10 milliárd eurót kell fordítania. Ebből csupán a kamatok 1,8 milliárd eurót tesznek ki. Leszögezte: ha nem csökkentik a közkiadásokat, Bukarest újabb, ezúttal 30 milliárd eurós hitel felvételére kényszerülne, ami Románia jövőjének elzálogosítását jelentené. Emil Boc kormányfő vasárnap este a bajok fő okaként a 2007–2008-as időszakban bevezetett bér- és nyugdíjemeléseket jelölte meg, amelyek jóval meghaladták a költségvetés lehetőségeit. Ezek hatását sokszorozta meg a nemzetközi pénzügyi válság és a jelenlegi görögországi krízis.

Traian Basescu bevallotta: nehéz volt a bérek, nyugdíjak és szociális ellátmányok csökkentése mellett dönteni. Bukarest mindenesetre most azt reméli, hogy az IMF júniusban átutalja a folyamatban lévő 20 milliárd eurós készenléti hitelszerződés ötödik, 850 millió eurós részletét. A keserű pirula lenyelésének megkönnyítésére az IMF belement abba, hogy az idei állami költségvetési hiányt 5,9-ről 6,8 százalékra növeljék.

A szakszervezetek vezetői vasárnap háromórás megbeszélést folytattak Basescuval, és azt követően végleges álláspontjuk kialakítását mára ígérték. A munkavállalók azt követelik, hogy a juttatások csökkentése helyett a kormány szorítsa vissza a feketegazdaságot, adóztassa meg a nagy vagyonokat, és vegye fel végre a harcot a kiterjedt korrupcióval és az adócsalással. A munkavállalók szervezeteinek jelentős része is tarthatatlannak minősítette az intézkedéseket. Úgy vélik, ezek hatására a szakképzetlenmunkásnak és az egyetemi tanársegédnek például ugyanannyi lesz majd a havi bére.

Az Adevarul bukaresti napilap hétfői számában szóvá tette, hogy a bércsökkentést csak az állami intézmények, az oktatásban és az egészségügyben dolgozók kárára képzelték el, a nagy állami vállalatok és gazdasági intézmények dolgozóinak bére azonban változatlan marad, amit az újság igazságtalanságnak ítélt. Romániába az első negyedévben alig érkezett külföldi tőke, a beruházások 35 százalékkal estek vissza, a banki hitelezés még mindig nem indult be, a magánszemélyek hiteltartozása folyamatosan növekszik, a lej árfolyama pedig elszabadult.