Benyújtották a számlát Angela Merkelnek
A számokat nézve ugyan a kereszténydemokraták (CDU) még mindig a legerősebb párt maradtak 34,6 százalékkal, ám ez tízszázalékos (!) visszaesés a négy évvel ezelőtti eredményükhöz képest. Ráadásul a szociáldemokraták (SPD) mindössze egyetlen tized százalékkal maradtak le mögöttük, 34,5 százalékot szerezve. A 18 millió lakosú nyugatnémet tartományban ezzel patthelyzet alakult ki: sem az eddig kormányzó CDU–liberális-koalíciónak, sem az ellenzéki szövetségként fellépő SPD–Zöld-tábornak sincs elegendő voksa a kormányalakításhoz. Az ötödik párt, a Baloldal ismét belekavart a levesbe. Egyelőre tart az esélylatolgatás, valószínűleg-CDU–SPD-nagykoalíció alakul, de nincs kizárva az SPD–Zöld–Baloldal szövetség sem.
A kimenetel már csak azért is érdekes, mert Észak-Rajna–Vesztfália nemcsak a legnépesebb német tartomány, hanem gyakran országos jelentőségű fordulatot jelent. Emlékezetes, hogy amikor 2005-ben a szociáldemokraták több évtizednyi kormányzás után elvesztették a tartományt, nem sokra rá Gerhard Schröder kancellár bejelentette az előre hozott választásokat – amit végül a CDU nyert meg. Ezzel kezdődött az SPD máig tartó mélyrepülése.
Ha ennyire nem is, de a relatív vereség megingathatja Merkel kormányát is. A kancellár máris bejelentette, hogy az eredmények tükrében biztosra vehető: 2012-ig nem lesz adócsökkentés Németországban – ez főképp a liberális koalíciós partner követelése volt. De kérdőjeles bármilyen átfogó reformintézkedés is, mert azokra rá kell bólintania a felsőháznak is, ahol a kormánykoalíció elvesztette a többségét. Az SPD-nek pedig a jelenlegi helyzetben nem érdeke, hogy támogassa a kormány elképzeléseit. Át kell értékelnie a munkáját magának Merkelnek is: míg a nagykoalíciós időkben ő volt a legnépszerűbb kormánytag, megítélése az utóbbi hónapokban sokat romlott. Elemzők szerint a német „vaslady” túl sokat töpreng, inkább közvetít, egyeztet a felek között, ahelyett, hogy egyértelműen vállalná a vezetést, kiállna valamiért. A közvetítőszerep a nagykoalícióban működött, ám a liberálisokkal szemben (akik főként a jól keresők és a nagytőke érdekeit képviselik) keményebb kézre lenne szükség.
