Halálos tüntetés Athén utcáin
A rendőrség szerdán könnygázgránátokat lőtt a tömegbe, amely át akarta szakítani a parlament előtti korlátot. A tüntetők, köztük sok szervezett anarchista, kirakatokat törtek be, felborították és felgyújtották az utcai szeméttárolókat. A tüntetők megtámadtak és felgyújtottak egy banképületet. Az itteni összecsapásnak voltak halálos áldozatai is.
A szerdai sztrájk elsősorban az állami szektort érintette, bezártak a minisztériumok és a közhivatalok. Az állami kórházak csökkentett személyzettel működtek. Délután bezártak boltok, és a sztrájkolókhoz csatlakoztak a sajtó munkatársai, a bírósági alkalmazottak és a pedagógusok is. Nem működött a légi irányítás, emiatt törölték a Budapest és Athén, illetve Thesszaloníki közötti járatokat is a nap folyamán. Leállt a vasúti és a kompközlekedés az országban.
A görög balközép kormány sorozatban jelenti be a megszorító intézkedéseket, és ezek váltják ki a szakszervezetek, és az általuk tüzelt tömegek haragját. A sztrájkok és tüntetések, sokszor erőszakos kilengésekkel együtt rendszeressé váltak Görögországban. A kormány két tűz közé szorult: ahhoz, hogy ne következzék be az államcsőd, Jeorjiosz Papandreu középbal kormánya kénytelen volt segítségért folyamodni az eurózóna országaihoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz. Miután ugyanis a hitelminősítők vészesen leértékelték a görög államadósságot, az ország nem jutott elviselhető feltételekkel pénzhez a piacokon.
A nemzetközi segítség lélegzetet adhat a görög költségvetésnek, ám a hitelnek kemény feltételei vannak: olyan megszorításokat kell végrehajtani, amelyek a társadalomnak szinte az egészét érintik. Az állami alkalmazottak 13. és 14. havi fizetésének törlése gyakorlatilag 12 százalékos bércsökkentést jelent. Az áfa kétszázalékos emelése további kiadásnövekedést okoz a családi kaszszában. A rendkívüli intézkedéseknek ki kell terjedniük a magánszektorra is, ahol szintén bércsökkentésre kell számítaniuk a dolgozóknak.
A görögökkel való szolidaritásra kényszerült Európai Unió polgárai pedig vonakodnak, és nyomást gyakorolnak kormányaikra a segítség ellenében. Jellemző az egyik kisebb támogató, Szlovákia kormányfőjének nyilatkozata, amely szerint csak akkor utalják át a pénzt Athénnak, ha látják a tényeket. A tények a megszorításokat rögzítő törvény elfogadása lenne. A parlamentben a kormányzó PASZOK párt egyedül maradt. Nemcsak a kommunisták és a baloldali radikálisok jelentették be ellenszavazatukat, de a jobbközép Új Demokrácia is. Igaz, a Dora Bakojanu volt külügyminiszter vezette szárny a reformcsomag megszavazására készül.
Az athéni utcákon megszólaló tüntetők szinte valamennyien azt mondják, hogy hajlandók áldozatokra, de szerintük a terheket egyenlőtlenül osztják el, és azok csak a kisembereket sújtják. A kormány ugyan a korrupció és a feketegazdaság visszaszorítását ígéri, de ennek sikerében kevesen hisznek. A sajtó megírta, hogy Athén egyik elegáns negyedében mindössze 350 adóbevallásban szerepelt a kerti úszómedence. A műholdas felvételek viszont tízezernél több privát uszodát találtak.
Sorozatban mondják le tervezett görögországi vakációjukat a németek, tartva attól, hogy feldühödött vendéglátóik esetleg rajtuk torolják meg Berlin érezhető vonakodását a pénzügyi segítségnyújtásban. Biztosítási szakértők már figyelmeztettek, a turisták teljes összegű visszatérítést követelhetnek az utazási irodáktól arra hivatkozva, hogy az erőszakba torkolló tüntetések biztonságukat fenyegetik. Félelmüknek van némi létjoga: az Athénban feltűnő transzparenseken nem ritka látvány a horogkereszt. Athén számára végzetes lenne a nyári vendégek nagyszámú elmaradása: becslések szerint a GDP húsz százalékát a turizmus jelenti Görögországnak.
