Az USA Connecticut államában visszahúzódó bevándorlóként élt, aki éjjel kocogott, mert nem szerette a napfényt. Felesége bátortalanul beszélt angolul, ezért nem is nagyon szólalt meg. Mint annyi amerikaival megtörténik, a bank eladta a házat a fejük felett, miután a Shahzad család belebukott a jelzáloghitelbe. Szülőhazájában, Pakisztánban viszont más kép bontakozik ki a hétvégi, New York-i robbantásos merényletkísérlettel megvádolt Faisal Shahzadról. A 30 éves, tavaly felvett amerikai állampolgársága mellett Karacsiban is bejelentett fiatalember apja a dél-ázsiai országban nagy tekintéllyel bíró légierő almarsallja, nagybátyja a határőrség főszámvevője. – Nem radikális vagy írástudatlan családból való, hanem művelt famíliából. Iszlámábádban azt is bejelentették: hét főt őrizetbe vettek Shahzad környezetében, hírek szerint rokonait, illetve egy barátját.

A felvázolt profil rokonítja a fi atal családapát a karácsonyi, cipőbombás merénylővel: a nigériai Umar Farouk Abdulmutallab szintén országa elitjéből való, apja ismert bankár. Ugyancsak hozzá hasonlóan Shahzad is beismerő vallomást tett, sőt a legkevésbé sem lepődött meg, amikor hétfő éjjel, egy Dubaiba tartó repülőgép utasaként végül fülön csípték. Keddi, bírósági meghallgatásán beismerte, Pakisztánban kapott terroristakiképzést. Amennyit csak lehet, meg akarunk tudni róla és a kiképzéséről: kitől kapta, hol került rá sor – mondta Raymond Kelly, New York rendőrfőnöke. Bár a pakisztáni tálibok vasárnap vállalták a felelősséget a merényletkísérletért, a szerdai The New York Times szerint az amerikai hatóságok továbbra is vizsgálják, mennyire megalapozott ez a szál.

Kelly szerint ez volt a tizenegyedik terrorkísérlet a metropolisban 2001. szeptember 11-e óta. Barack Obama elnök pedig azt mondta: „kijózanító emlékeztető ez, hogy milyen időket élünk”. Eközben – mint télen a nigériai esetében is – Amerika újra vitatja, milyen jogok illetik meg a terroristacselekményekkel gyanúsítottakat. Shahzadnak kezdetben egy közbiztonsági klauzulára hivatkozva nem olvasták fel az ún. Miranda-jogokat („Jogában áll hallgatni...”), később azonban igen, amit politikusok máris bíráltak. – Ilyenkor arra kell helyeznünk a hangsúlyt, milyen információt lehet kiszedni belőlük, hogyan lehet megmenteni amerikai életeket, nem pedig arra, hogy emlékeztetjük őket a jogaikra – így John McCain szenátor, a legutóbbi republikánus elnökjelölt.

Faisal Shahzad