A hosszas vonatutak preferálása a jelenlegi vezető apjához, az 1945–1994 között regnált Kim Ir Szenhez kötődik. Az idősebb Kim 1984 májusa és júliusa között a Szovjetunión keresztül vasúton utazta be egész Kelet-Európát, és Magyarországra is ellátogatott. Horn Gyula korábbi miniszterelnök 1991-ben Cölöpök címmel megjelent visszaemlékezéseinek tanúsága szerint a budapesti észak-koreai nagykövetség azt akarta elérni, hogy az országhatártól a fővárosig valamennyi állomás legyen fellobogózva és transzparensekkel díszítve a „nagy vezér” tiszteletére, és a helyi lakosok integetve álljanak sorfalat a vasúti pálya mellett.

Kim Dzsong Il különvonata eddig két alkalommal került a világsajtó címoldalára. Először 2001 augusztusában, amikor a „kedves vezető” a transzszibériai vasútvonalon keresztül Moszkvába utazott. A nyugat-szibériai Omszk környékén állítólag lövéseket adtak le a tizenkét kocsiból álló szerelvényre, ezután a koreaiakkal együttműködő orosz biztonságiak az útba eső településeken lezárták a tetőkijáratokat. A Komszomolszkaja Pravda című orosz lap információi szerint a lövéseket egy 7,62 kaliberű Kalasnyikov géppisztolyból adták le.

Másodszor 2004 áprilisában került előtérbe a különvonat, amikor a Kínából viszszatérő „kedves vezető” szerelvényének áthaladása után egy hatalmas robbanás rázta meg a koreai Rjongcson település pályaudvarát. A hivatalos adatok szerint 160-an haltak meg, további 1300-an pedig megsérültek. Szöuli sajtóértesülések szerint a robbanás helyszínén egy falra rögzített mobiltelefont találtak, ami találgatásokra adott okot. Bár senki sem erősítette meg, hogy merényletkísérlet történt volna, a kelet-ázsiai országban évekre felfüggesztették a mobiltelefonszolgáltatás kiépítését.