A világvárosban tiltakozásokkal is fogadott Ahmadinezsad persze nem városnézésre érkezett, hanem az atomsorompó-egyezmény (NPT) ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciájára. Ennek formailag nem témája az iráni atomprogram, de a Nyugat Teheránt tartja az NPT fő kerékkötőjének. – A nukleáris fegyver építése és birtoklása veszélyes, akármi legyen is rá az ürügy. A nukleáris fenyegetés szégyenletes dolog. Az Egyesült Államok nemcsak bevetett már atomfegyvert, de továbbra is fenyeget más országokat vele. A cionista rezsim pedig továbbra is terrorral és megszállással fenyeget más nemzeteket, miközben atomprogramját támogatják –mondta az ENSZ-ben Ahmadinezsad, visszadobva a labdát az atomhatalmak térfelére.

Irán tagadja, hogy a békés, polgári célú felhasználáson túl másra is törekedne. Perzsa nyelvű beszédében, amelynek elhangzásakor több nyugati ország diplomatái kivonultak a teremből, Ahmadinezsad elmondta: országa válaszolni fog az ellene készülő szankciókra.

Az 1970-es, több sebből vérző egyezmény újraírása lehetetlen (a 189 aláíró egyhangú állásfoglalása kell hozzá), illetve – Gary Samore, a Fehér Ház „atomfelelőse” szerint – nehezebb lenne, mint az amerikai alkotmányé. Lényegében egy hidegháborús alkuról van szó: az atomhatalmak vállalták, hogy tesznek a leszerelésért, a többiek pedig azt: nem dolgoznak a bombán, a békés célú atomprogramhoz viszont joguk van.

Azzal a fejlődő világban sokan egyetértenek: essék szó az atomhatalmi státuszát sem meg nem erősítő, sem cáfoló Izraelről is. A zsidó állam távol tartotta magát az atomsorompóegyezménytől, a múlt hónapban pedig Benjamin Netanjahu kormányfő lemondta a washingtoni globális atomcsúcson való részvételét. – Mi azt mondjuk: annak érdekében, hogy megbirkózzunk az iráni üggyel, terítékre kell venni Izrael nukleáris képességeit is – mondta a sajtónak Maged Abdelaziz, a 118 országot tömörítő el nem kötelezettek csoportjának soros elnöke.

– Nem fogjuk megengedni, hogy Irán elterelje a szót arról: nem működik együtt – mondta Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, akinek felszólalását (magyar idő szerint) késő estére tervezték. Illetékesek megerősítették, hogy nyilvánosságra hozzák az amerikai atomarzenál eddig titokként kezelt, kilencezresre tett mértékét, mára ugyanis akárki tudhatja: négy kiló plutóniumból lehet nukleáris fegyvert készíteni.